Idegháború

Fokozódik az Oroszország és a Nyugat (főleg USA) közötti szembenállás, diplomáciai és katonai síkon egyaránt. Washington elutasította Moszkva decemberi ultimátumát, nem hajlandó orosz vétó alá helyezni Ukrajna esetleges NATO-tagságát, katonáit sem vonja ki az 1997 után csatlakozott kelet-európai országokból, atomfegyvereit sem vonja ki nyugat-európai bázisairól, ahogyan azt Moszkva követelte.

Eleve elfogadhatatlan követeléseivel és az Ukrajna körüli katonai erőfitogtatással Putyin semmilyen politikai eredményt sem ért el. Éppen ellenkezőleg, megerősítette az USA kiállását európai szövetségesei mellett. Biden elnök szerdán jelentette be, hogy 3000 amerikai katonát irányít át a NATO keleti szárnyának a megerősítésére. 2000-t közülük közvetlenül az USA-ból helyezik át Lengyelországba, ezret pedig a németországi NATO-bázisokról Romániába –Deveseluba, a rakétaelhárító radar-bázishoz, illetve a konstancai és az aranyosgyéresi légi bázisokba. Vagyis a Kreml rávette a Fehér Házat arra, amit a lengyel, balti és román diplomácia hosszú évek óta szorgalmaz: a NATO-csapatok keletre telepítését. További 8500 magasan képzett katonát helyezett fokozott készültségbe, ha gyors beavatkozásra lenne szükség.

Első látásra jelképes értékű gesztusról van szó, 3000 + 8500 katona kevésnek tűnhet, mégis fontos szemléletváltozást tükröz. Lengyelország és a balti országok már évek óta szorgalmazzák, hogy az USA helyezze át hozzájuk NATO-bázisait a hidegháború egykori frontvonaláról, Németországból és Olaszországból. Az USA azonban vonakodott, 2014 óta csupán kisebb létszámú (olyan 4-5000) csapatokat helyezett át, azokat is csak fölváltva, nem állandó jelleggel. Közben a nyugat-európai bázisokon lévő csapatok számát drasztikusan csökkentette, manapság például Németországban mintegy 35 000 amerikai katona állomásozik állandó jelleggel, lényegesen kevesebb, mint a hidegháború idején, amikor 250 000-es volt a létszámuk.

A kelet-európai NATO-tagországok mellett Washington és szövetségesei Ukrajnát is felkarolják. Az USA, Nagy-Britannia és a balti államok fegyverszállítmányokat küldenek Kijevnek, Lengyelország pedig jelentős lőszermennyiséget. Közben a brit flotta egyes hadihajóit a Fekete-tengerbe irányították, Ukrajna védelmi rendszere ugyanis délről, a tenger felől a legsebezhetőbb.

A haderő-átcsoportosítás mellett kemény gazdasági szankciókkal való fenyegetőzéssel párosul az idegháború. E téren is a briteké a főszerep, a Putyin hatalmi rendszerének tartópilléreit jelentő oligarchák elleni komoly szankció roppant érzékenyen érintené Moszkvát, mivel az oligarchák főleg Londonba menekítették a rablóprivatizációk során megszerzett mesés vagyonaikat.

Oroszország sem áll ölbe tett kezekkel, fokozza csapatösszevonását és Ukrajna három oldali bekerítését. Beloruszba például 30 000 katonát és jelentős fegyverzetet telepített, amivel közvetlenül Kijev fővárost fenyegetik, miközben a délen (Krím) és keleten (Oroszország) felhalmozott seregek Ukrajna más vidékeit célozzák.

A hidegháborút felidéző szembenállást a különféle nyilatkozatok és kölcsönös vádaskodások idegháborúja fokozza. Nem tudni, hogy mi lesz a következő lépés, Moszkva és Washington sem igazán hajlandó engedni a 21-ből. Mindkét fél ugyanis fenyegetésnek tekinti a másik oldal valamennyi lépését, válaszlépését.