Illegális migránsok

Dominik Fritz, Temesvár fiatal német polgármestere egyre gyakrabban kongatja meg a vészharangokat az illegális migráció miatt. Kedden Bukarestben tárgyalt Lucian Bode belügyminiszterrel a városát érzékenyen érintő probléma megoldása céljából.

Az utóbbi időben Románia egyre inkább az illegális migránsok tranzit-országává vált. Mind gyakrabban bukkannak fel illegális migránsok az ország nyugati térségében, szinte nincs olyan nap, hogy ne fognának el legalább tucatnyit a magyar határnál, vagy annak közelében. Gyülekezési pontjuk pedig Temesvár, onnan próbálkoznak egyénileg vagy embercsempészek segítségével Magyarországra, majd tovább Nyugatra jutni.

A fejlemény cseppet sem meglepő, Románia alternatívaként jelent meg az embercsempész-bandák és maguk a migránsok számára miután a balkáni útvonal zsákutcává vált. Szerbiából nagyon nehéz átjutni Magyarországra (a kerítéssel védett határon) vagy Horvátországba, s a horvát határőrök elszántan védik a boszniai határt is, ott sem igazán lehet továbbjutni. A Szerbiába és Boszniába rekedt migránsok és az embercsempész-hálózatok mind inkább Romániát választják alternatívának.

Temesvárra immár ezrével érkeznek illegális migránsok, akik elhagyott épületeket foglalnak el, vagy egyszerűen az utcákon, hajléktalanokhoz hasonlóan tengődnek. Többnyire olyanokról van szó, akik Romániába is illegálisan érkeztek, a kitoloncolás elkerülése végett politikai menedékért folyamodtak, de eszük ágába sincs az országban maradni, még az eljárás befejezése előtt megszöknek az ország déli és keleti részein lévő menekültközpontokból, és útnak indulnak Nyugat felé. Első állomásuk Temesvár, onnan remélik, hogy továbbjuthatnak. Egyes esetekben a Nyugat-Európába tartó migránsokat embercsempészek szállítják komoly pénzekért, más esetekben viszont kamionokba vagy vonatokba rejtőzködve saját szakállukra próbálnak átjutni. Magyarország ugyanis a Schengen-övezet tagja, ha sikerül odáig eljutniuk, akkor könnyebben haladhatnak tovább, mivel nyugat felé nincs további határellenőrzés, a lebukási esély inkább a Magyarország területén való átutazásnál nagyobb.

Fritz polgármester emiatt folyamodott a belügyminisztérium segítségéhez, a hívatlan vendégek ellátásának terhe nem sújthatja kizárólag a temesvári önkormányzatot. A migránsokat viszont nem lehet zárt menekültközpontokba helyezni, szabad mozgásukat a törvény garantálja, s ennek nyomán a hatóságok többször visszaszállították őket a Galac, Suceava, Máramaros, Konstanca megyei, vagy Bukarest környéki menekülttáborokba az állam – azaz az adófizetők – pénzén, jegyezte meg Bode miniszter. A menekülttáborokban ugyanis ingyenes szállást és élelmiszert kapnak, szintén az adófizetők pénzéből, de ez mégsem jó a migránsoknak. Akiknek futja ugyan több ezer eurót fizetni személyenként az embercsempész-bandáknak, saját ellátásukra mégsem költenek! Valamennyien azt állítják, hogy életüket féltő menekültek, nagy lendületükben azonban nem állnak meg a biztonságos, ámde szegényebb balkáni és kelet-európai országokban, kizárólag Nyugat-Európát, pontosabban az ottani nagyvonalú szociális rendszerekett célozzák.

A gazdasági válság és a koronavírus-járvány mellett Románia tehát újabb kihívással szembesül. A migránsok óriási többsége fiatal, életerős, katonakorú férfiakból áll, akik könnyen pokollá tehetik a helyi lakosság életét agresszív viselkedésükkel. Olaszországban, Görögországban, Szerbiában és Boszniában ez történt, eleinte a helyi lakosság rokonszenvvel fogadta a hívatlan vendégeket, majd – közelebbről megismerkedve velük – ellenük fordult. Ott is macska-egér játék folyik a helyi önkormányzatok és az állami hatóságok között, mindenki a másik udvarába dobná át a problémát. A kormányok pedig nem tudnak mit kezdeni, ha új menekülttábort szándékoznak létesíteni, a helyi lakosság tiltakozik.

Romániában is elkezdődött a macska-egér játék, noha egyelőre távolról sem öltött akkora méretet, mint az illegális migráció révén korábban érintett országokban. A probléma azonban várhatóan fokozódik. Amennyiben az országos hatóságok határozottan lépnek fel az illegális migránsok ellen a balliberális „emberjogi” „civilszervezetek” célkeresztjébe kerülnek, s a nyugati sajtó Románia ellen is könnyen elindíthatja a médialincselést.