Józan megoldás vagy ideológia?

Jelenlegi formájában a schengeni övezet nem működik, képtelen megállítani az illegális migrációt, ezért hiba lenne tovább terjeszteni – Ausztria ezzel érvelt tavaly decemberben, amikor megvétózta Románia és Bulgária csatlakozását. Minapi bulgáriai látogatásán Karl Nehammer osztrák kancellár megerősítette: amíg az EU nem változtatja meg gyökeresen menedékpolitikáját, addig Bécs is kitart elutasító álláspontja mellett.

Elvileg a schengeni övezeten belül megszűnik a határellenőrzés a tagországok között. Gyakorlatilag azonban egyre több határon vezették be ideiglenes jelleggel az ellenőrzést az illegális migráció visszaszorítására. Németország például 2015-ben állította vissza ideiglenesen az osztrák és cseh határon, Ausztria az olasz, szlovén és magyar határon, Csehország pedig tavaly vezette be a szlovák határon. Dánia nem bújt a szavak mögé, nyíltan bejelentette, hogy állandó jellegű lesz a német határ ellenőrzése. Számos ország a déli és/vagy keleti határain bevezetett ellenőrzéssel igyekszik megvédeni magát az illegális migránsok beáramlásától.

Ez így nem mehet tovább, nem dobhatjuk át a döglött macskát a szomszédba, közös, EU-s szintű megoldásra lenne szükség, hangsúlyozzák az osztrákok. Bécs ötpontos javaslatcsomagot küldött Brüsszelnek, melyben a schengeni rendszer gyökeres megreformálását követeli. Például a külső határok védelmének megerősítését, beleértve a bolgár–török határon lévő kerítés megemelése és továbbépítése révén. Erre Bécs kétmilliárd eurót kért Bulgária számára Brüsszeltől. Utóbbi viszont mereven elzárkózik bármilyen fal, kerítés vagy fizikai akadály finanszírozásától, ideológiai hevületből. Azok az országok, amelyek kerítést építettek – pl. Lengyelország és Litvánia a belarusz határon, Magyarország a szerb határon, Bulgária és Görögország a török határon – saját költségvetésükből finanszírozták, és komoly brüsszeli kritikának tették ki magukat. Ameddig nem erősítik meg a schengeni övezet külső határait az EU-n kívüli illegális migránsok ellen, addig az EU-s állampolgárok Schengenen belüli szabad mozgása sérül!

Bécs ráadásul a menedékkérelmek EU-n kívüli elbírálását követeli. A schengeni övezet nem működhet tovább úgy, hogy boldog-boldogtalant, iratok nélkül érkező tömegeket fogadnak be, s ha nem jogosultak menedékre elvileg utólag kitoloncolják. A gyakorlatban utóbbi csak nagyon ritkán fordul elő, az elutasított illegális migránsok más országban, más hamis azonossággal megpróbálják újra, vagy csak egyszerűen törvénytelenül tartózkodnak tovább az EU-ban. Ugyanakkor a származási országok között is különbséget kell tenni. Az Ukrajnából, háború elől menekülők automatikusan uniós védelemben részesülnek, nem kell egyéni kérvényt beadniuk, míg a biztonságos országokból, mint például India vagy Tunézia érkezőket eleve vissza kellene utasítani, mivel nem jogosultak menedékre. A nyilvánvaló gazdasági migránsokat eleve el kellene különíteni a valós menekültektől, ez jelentősen megkönnyítené a helyzetet, az európai országok hatóságainak nem kellene egyénileg megvizsgálniuk minden menedékkérelmet. A kitoloncolások felgyorsítása és a bűncselekményeket elkövetők menekültstátuszának visszavonása is jelentős jelzés lenne az illegális migránsok számára.

Mindezeket már rég gyakorlatba kellett volna ültetni EU-s szinten, a józanész régóta megköveteli. Magyarország – és a V4-k többi tagja – már a 2015-ös nagy migránsáradat óta ezt szorgalmazza. Immár Bécsben is belátták, hogy az illegális migrációt nem kezelni, hanem megállítani kell. Fölöttébb kérdéses azonban, hogy a szélsőséges balliberális szemlélet szorításában tengő Brüsszelben lesz-e politikai akarat erre. Eddig nem volt. Éppen ellenkezőleg, Nyugaton a migránscsempész, úgynevezett „emberjogi” civil szervezeteket méltatják, amelyek tömegesen szállítják a Földközi-tengeren keresztül Afrikából Európába az illegális gazdasági migránsokat.

Tavaly például százezer „menedékkérő” illegális migráns érkezett Ausztriába a Balkánon keresztül, úgy, hogy Görögország és Magyarország között minden országhatáron van ellenőrzés! Az embercsempészek főleg a rövidebb nyugat-balkáni, az egykori Jugoszlávián áthaladó útvonalat használják, Bulgária és Románia csatlakozásával azonban átterelődne útvonaluk a Kelet-Balkánra. Sőt, áradatként fokozódna amolyan nyílt folyósón, ha a görög–bolgár, bolgár–román és román–magyar határon nem lenne többé ellenőrzés. Görögország viszont aligha bánná, megszabadulna az ott felgyülemlett illegális migránsok nagy részétől, Athén ezért is kardoskodik Bulgária és Románia mellett.

Bármennyire is jogos Bécs felvetése, Bukarest és Szófia felháborodása sem alaptalan, Ausztria amolyan túszként, vagy járulékos áldozatként használja a két országot Brüsszellel szemben. Miért sérülnének Románia és Bulgária gazdasági érdekei, csak azért, mert a kijózanodott Ausztria szembefordult Brüsszel ideológiai rögeszméivel? Mindkét ország ugyanis több mint egy évtizede megfelel a schengeni övezethez való csatlakozás technikai kritériumainak. Nem Bukarest és Szófia tehet róla, hogy jelenlegi formájában a schengeni övezet nyugaton sem működik.