Keleti lecke

Lassan két hónapja Európa koronavírus ostrom alatt áll. A járványt jóformán sehol sem sikerült megállítani, szinte mindenütt továbbterjed, azonban országonként különböző mértékben. A tehetősebb Nyugat-Európában jobban terjed, mint a kevésbé gazdag Keleten.

A legsúlyosabb helyzet továbbra is Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban tapasztalható, ahol a fertőzöttek nyilvántartott száma meghaladja, illetve megközelíti a kétszázezret, az áldozatoké pedig meghaladja a húszezret. Nyugat-Európa másik két nagy országában, Németországban és Nagy-Britanniában a fertőzöttek száma jócskán meghaladja a százezres szintet, utóbbiban pedig az áldozatok száma is öt számjegyű. Közben Kelet-Európában a fertőzöttek száma kedden még négy számjegyű, csupán Lengyelországban és Romániában súrolja a tízezres határt, az áldozatok száma pedig 500 körüli.

A nyers számoknál fontosabbak az arányok, vagyis az egymillió lakosra vetített megbetegedések és elhalálozások. E téren Kelet-Európa még jobban áll, mint Nyugat. A legtöbb nyugati országban a fertőzöttek aránya jócskán ezer fölött van, sőt, Belgiumban, Svájcban és Olaszországban háromezer fölött, Spanyolországban pedig négyezer fölött, miközben Kelet-Európa országaiban – Észtország kivételével – meg sem közelítik az ezres küszöböt. Az elhalálozásokat illetően is hasonló a helyzet: a legtöbb nyugati országban jócskán meghaladja a százat, sőt, a legsúlyosabb arányokkal rendelkező Belgiumban az 500-t is, de a jobb helyzetű Ausztriában, Németországban és Dániában is 50 fölött alakul, s csupán Norvégia és Finnország büszkélkedhet 50 alatti aránnyal. Ellenben a keleti országokban sehol sem éri el a 40-t. (pl. Romániában 24, Magyarországon 21, Csehországban 18, Lengyelországban 10).

Négy szinte azonos nagyságú (10 millió) lakossággal rendelkező ország adatai nagyszerűen szemléltetik a különbséget. Belgiumban összesen közel 40 000 fertőzöttet és majdnem 6000 áldozatot regisztráltak keddig, Svédországban közel 15 000 megbetegedést és majdnem 1600 áldozatot, Magyarországon viszont kétezer fertőzöttet és kétszáz áldozatot, Csehországban pedig közel 7000 megbetegedést és 200 elhalálozást!

A fertőzöttek elhalálozási arányát illetően hasonló a különbség. Míg Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország vagy Hollandia esetén a fertőzöttek több, mint 10%-a elhunyt (a legsúlyosabb helyzetű Belgiumban közel 15%), addig a keleti országokban az elhalálozások aránya 5% alatt alakul, csak Magyarországon emelkedett 10%-ra. Igaz, néhány nyugati országnak (Ausztria, Németország, Svájc, Írország, Dánia, Finnország) is sikerült a keleti országok alacsony szintjén tartani az elhalálozási rátát.

A Nyugat és Kelet közötti eltéréseket viszont nem lehet a tesztelés mértékével magyarázni, hiszen az egymillió lakosra elvégzett tesztek száma között is jelentős eltérések vannak, még szomszédos, hasonló fejlettségű és kulturális adottságú országok között is. Svédországban például kb. 7400 tesztet végeztek el egymillió lakosra, Dániában viszont kétszer többet, mintegy 16 600-t, Norvégiában pedig még annál is többet, 26 500-t. A lakossági tesztelés EU-s bajnoka (törpeállamok kivételével) azonban Észtország, ahol 30 000 vírusvizsgálatot végeztek el egymillió lakosra vetítve, de a másik két balti ország, Lettország (közel 20 000) és Litvánia (24 000) is az élvonalba tartozik, lényegében ugyanolyan mértékben tesztelnek, mint Ausztria és Németország (mindkettő 20 000 körül), vagy Svájc (26 000). Nagy-Britannia és Franciaország (mindkettő 7000 körül) viszont jócskán lemarad tőlük, noha arányosan valamivel többet tesztelnek, mint például Magyarország és Románia (mindkettő 5000 körül).

Egyszóval bármilyen mutatót veszünk figyelembe, az adatok világosan jelzik, hogy a koronavírus sokkal jobban pusztít Nyugaton, mint Keleten, utóbbi jobban teljesít mostohább körülmények ellenére, az eltérés nem a tesztelések mértékére vezethető vissza.

Holott a gazdag Nyugaton az egészségügyi rendszerekre több pénz jutott, a kórházak felszereltsége, műszerezettsége jobb, sőt, jelentős emberi erőforrást (orvosokat, asszisztenseket, betegápolókat) szívtak el a keleti országokból. Kelet-Európa a mostohább anyagi adottságok ellenére a szakembergárda-vesztességgel is szembesül. A lakossági szemléletben is hasonló a különbség: míg Nyugaton a népek általában meg vannak győződve egészségügyi rendszerük magas színvonaláról, sokan nyíltan büszkélkednek is ezzel, addig a keleti országban általános a lesújtó vélemény saját egészségügyi rendszerükkel kapcsolatosan, sőt, sokak szerint romokban hever. Mégis a mostoha Kelet sokkal, de sokkal jobban teljesít, mint a fejlett Nyugat. Az is tény, hogy a koronavírusra egyetlen ország sem volt felkészülve, a járvány ugyanúgy csupasz hátsóval találta a nyugat-európai és a kelet-európai országok egészségügyi rendszerét, mindenki a külső – elsősorban kínai – segítségtől függ maszkok, tesztet, kórházi védőfelszerelések, vagy lélegeztetőgépek beszerzéséhez.

Nyugaton is felfigyeltek a keleti csodára, az ottani sajtó is cikkez a számára érthetetlen jelenségről. A szakma is keresi a magyarázato(ka)t, egyes kutatók szerint a kelet-európai lakosság genetikai adottságai nyomán ellenállóbb, mások szerint a védőoltások nagyobb elterjedése az ok. A keleti országokban ugyanis számos olyan gyermekkori védőoltás kötelező maradt, melyek a nyugati országokban már évtizedek óta fakultatív jellegűek. Amúgy Spanyolország és Portugália mérőben eltérő adatait (előbbiben nagyjából tízszer súlyosabb a helyzet egymillió lakosra vetítve) szintén ezzel magyarázzák. Más vélemények a hatékonyabb hatósági intézkedésekkel magyarázzák Kelet-Európa egyértelműen jobb helyzetét. Nyugaton ugyanis vonakodtak a társadalmi érintkezés drasztikus korlátozásának bevezetéséről, sok országban eleinte a nyájimmunitás stratégiát választották, Keleten viszont nem. Az iskolákat és közösségi rendezvényeket például Nyugaton kb. 7-10 nappal később vezették be, mint Keleten, ami jelentősen megfékezte a járvány terjedését.

Bármi is lenne az ok (vagy okok), kétségtelen, hogy Kelet – ahol a koronavírus-fertőzés lényegesen kisebb mértékben halad – sokkal jobban teljesít, mint Nyugat. Járványban messze ez a legfontosabb szempont.