Ki fogy gyorsabban?

Minden valószínűséggel a koronavírus-járvány miatt idénre halasztott népszámlálás további népességcsökkentést mutat ki Romániában is. A rendszerváltás óta tartó tendencia nem változott az utóbbi évtizedben, sőt, a járvány rátett egy lapáttal, 2020-ban és 2021-ben az elhalálozások száma jelentősen növekedett a többéves átlaghoz képest. Végül is 2011-ben már csak 20,12 millió fő volt az ország lakossága, miközben 2002-ben még 21,68 millió, 1992-ben pedig 22,81 millió.

Románia ráadásul nem kivétel, mondhatni, beleillik az általános kelet-európai tendenciába. Bulgáriában és Horvátországban például a tavaly megtartott népszámlálások precedens nélküli csökkenést mutattak ki, olyannyira, hogy mindkét országban egyenesen demográfiai katasztrófát említenek. Szlovákiában a lakosság azonban enyhén – kb. 1%-kal – növekedett az utóbbi évtizedben, ami fehérhollónak számít a térségben. Nálunk minden valószínűséggel a két véglet közötti eredmény várható, a lakosság abszolút száma borítékolhatóan csökken, de nem olyan tragikus mértékben, mint a déli szomszédoknál. A nagy kérdés, hogy az összlakosság 19 millió alá csökkent-e, vagy sem.

A tágabb értelembe vett Erdély nemzetiségi összetételét illetően nem számíthatunk jelentős változásokra, az előző népszámlálások aránylag stabil képet mutattak ki a rendszerváltás óta: a románság aránya 75% körüli, a magyarságé pedig 20% körüli. Megyei szinten azonban változtak az arányok, például Hargita és Szilágy megyékben már 2011-ben is növekedett egy árnyalattal a magyarság aránya az összlakosságon belül, noha abszolút számokban ott is csökkenést regisztráltak. Szinte borítékolható, hogy a tágabb értelembe vett Erdély mind a 16 megyéjében a románok és a magyarok abszolút száma egyaránt csökkenni fog. Már a rendszerváltás óta rendezett előző népszámláláson is ez volt a tendencia, 2011-ben és 2002-ben még kivételesen sem akadt olyan megye, ahol több románt vagy magyart találtak volna a népszámlálók, mint az előző összeírásnál.

A cigányság kivételével szinte minden erdélyi nemzetiségnél a természetes fogyás a jellemző, az elhalálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Erre még rájön a jelentős kivándorlás, amely a románság körében nagyobb mértéket ölt, mint más nemzetiségek esetében. Vagyis az erdélyi megyék nemzetiségi arányainak alakulását az határozza meg, hogy melyik nemzeti közösség fogy gyorsabban.

Ennek nyomán viszont nem kizárt, hogy Erdély néhány megyéjében a magyarság aránya tovább növekszik.

A politikai helyezet is megerősíti a demográfiai tendenciákat. Jóllehet nem minden erdélyi magyar szavazott a tulipánra – egyesek más pártokra szavaztak, vagy otthon maradtak –, illetve a tulipánra leadott szavazatok nem kizárólag magyaroktól származnak, az RMDSZ választási eredményei hűen tükrözik Erdély etnikai arculatát. A 2020-as helyhatósági és parlamenti választásokon a magyarság megerősítette pozícióit Székelyföldön és Szatmárban, megtartotta a vegyes lakosságú vidékeken, a szórványban viszont jelentős veszteségeket szenvedett.