Kicsordul az ideológiával megtöltött pohár

Folytatódtak a gazdatüntetések Németország-szerte. A kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozva a gazdák utakat, tereket zártak le, traktorjaikkal akadályozták a forgalmat. Szerdán a vasutasok is sztrájkba léptek, további komoly fennakadásokat okozva Németország közlekedésében.

A gazdák a kormány tervezett megszorításai ellen tüntetnek, melyeket az óriási költségvetési hiány miatt akar bevezetni az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció. Tavaly novemberben a német alkotmánybíróság elkaszálta a kormánykoalíció tervét, mely áthelyezett volna 60 milliárd eurót a koronavírus-válság kezelésére létrehozott külön alapból a klímavédelmi alapba. A kancellárt adó hagyományos baloldali SPD csak úgy tudta közös nevezőre hozni két kisebb koalíciós partnerét, a centrista liberálisokat és a szélsőbalos zöldeket, melyek gyökeresen más gazdaságpolitikát követelnek. A zöldek adóemeléssel és hitelfelvétellel finanszíroznának állami projekteket a klímavédelem – zöld átállás – érdekében, a liberálisok viszont ellenzik az adóemelést és a nagy állami beruházásokat. A tervezett átcsoportosítással a kecske is jól lakott volna, s a káposzta is megmaradt volna, mivel adóemelés és hitelfelvétel nélkül lehetett volna finanszírozni a nagy klímavédelmi projekteket. 

Az alkotmánybíróság döntése azonban meghiúsította az elképzelést, az alkotó pártok színei alapján jelzőlámpa-koalíciónak nevezett német kormány más megoldást kellett hogy találjon, máshonnan kellett előteremtenie a pénzt. Többek között a mezőgazdasági támogatások lefaragásából. 

Ideológiai megfontolásokból a német kormány nem módosította a szélsőséges zöldek szorgalmazta, erőltetett tempójú gazdasági realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó zöld átállási célokat. Főleg, hogy a zöld átállás teljes menetrendjét törvényileg is megszabták, iparágra lebontva, mint annak idején a szocialista tervgazdaságokban. A politikai elit elefántcsonttornyában, ideológiai alapon hozott, s a társadalomra ráerőltetett döntések ismét fölülírják a józan észt és a gazdasági realitásokat. Mert már korábban is voltak hasonló döntések, melyek manapság roppant érzékenyen érintik a német gazdaságot. Amíg működtek az atomerőművek Németország áram-exportőr volt, tavalyi bezárásuk után viszont folyamatos importra szorul. Manapság az energia ára háromszorosa, sőt négyszerese Németországban a korábbi, atomerőművek kitermelte energiához képest. Ezzel pedig a német gazdaság versenyképessége drasztikusan romlott. 

A német gazdák viszont nem hajlandók megfizetni a berlini kormány ideológiai ámokfutásának árát. Immár náluk is kicsordult a pohár. Tavaly nyáron például a holland gazdák tiltakoztak ugyanúgy hasonló okokból, az akkori holland kormány is rájuk akarta hárítani az ideológiailag túlfűtött zöld átállás hatalmas költségeinek jelentős részét, ami már a mezőgazdasági termelők puszta túlélését is megkérdőjelezte volna. Franciaországban a sárga mellényesek is hasonló okok miatt tüntettek hónapokon keresztül 2018–19-ben, az üzemanyagadóval Macron elnök kormánya szintén a lakossággal fizettette volna meg a balliberális ideológiai célkitűzések árát.

Franciaországban és különösképpen Hollandiában a hatalom balliberális kilengései jobbra taszította a társadalmakat. Németországban is hasonlótól tartanak, a politikum és a sajtó nem győzi kongatni a vészharangokat, hogy a tüntetéshullám gyümölcseit a radikális jobboldal aratja majd le. Csakis a politikai hatalom és az ideológia számít a német baloldalon, a népharag kiváltó okaival jóformán nem is törődnek, a nép hangját nem hajlandók meghallgatni. Holott éppen az a demokrácia alapja! S aztán csodálkoznak, amikor jönnek a sorozatos pofonok az urnáknál.