Kihívások

Markó Béla távozásával az elnöki tisztségből korszak zárult az RMDSZ történelmében. Komoly megvalósításokkal teli, de kompromisszumokat is tartalmazó korszak. Kiszemelt utódja, Kelemen Hunor diadalmasan nyerte meg az elnöki tisztséget, mégsem lesz könnyű dolga a kihívásokkal szemben.

Tisztázódott a román pártokhoz való viszony, elődjéhez hasonlóan Kelemen is leszögezte, hogy kitart a kormánykoalíció mellett. Ez aligha meglepő, hiszen az ellenzék nem ért egyet a kisebbségi célkitűzésekkel, ráadásul a háttérben a PRM-vel is társul.

Tüskés kihívás azonban a kétharmadok együttműködése. Kelemen Hunort a kongresszus ugyanolyan kétharmados legitimitással ruházta fel, mint az anyaországi választók Orbán Fideszét. Az erdélyi és a magyarországi kétharmadok azonban más politikai húrokat pendítenek, egyeztetésük aligha lesz könnyű.

Könnyebbnek ígérkezik az erdélyi magyar érdekegyeztetés a székelyföldi tömbvidék, a partiumi vegyes vidék és a szórvány között. Ebben Kelemen sokat tanulhatott Markótól, politikai tapasztalatai, eddigi tevékenysége, megfogalmazott célkitűzései legalábbis ígéretesek. Noha a bihari szervezet dacolása az USL-vel való szövetség révén már az első perctől kihívást jelent Kelemen tekintélyének.

Keményebb dió viszont az immár megosztott erdélyi magyarság. 21 év alatt az RMDSZ és szavazóbázisának célkitűzései megegyeztek: a nemzeti jellegű ügyek (anyanyelvhasználat, kisebbségi oktatás, magyar intézmények stb.) egyértelműen prioritásnak számítottak. A tavalyi megszorító intézkedések nyomán viszont sokan az erdélyi magyarság egyéni megélhetését (közalkalmazotti bérek, nyugdíjak, szociális segélyek stb.) helyeznék előtérbe a közügyek helyett.

Eme megosztottság az 5%-os küszöb elérését veszélyezteti a jövő évi választásokon. A két irányzat egyesítése nem lesz könnyű feladat Kelemen számára másfél év alatt.