Kijevi kibékülés?!

„Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta”, hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahol Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására látogatott el. „Feleségként és háromgyermekes anyaként elborzaszt, ami a szomszédságunkban történik, és mélyen osztozom minden szülő – anyák, apák, feleségek, férjek, nagyszülők és gyermekek – gyászában és fájdalmában”, fűzte hozzá, az ukrajnai menekülteknek nyújtott magyar segítséget említve. A kijevi látogatás után Novák a kárpátaljai Beregszászra ment, ahol a helyi magyar kisebbség körében ünnepelte meg advent első vasárnapját.

Novák Katalin az első jelentős magyar politikus, aki Ukrajnába látogatott a háború kitörése óta és a legmagasabb állami vezetőkkel tárgyalt.

Novák Katalin látogatása és határozott nyilatkozatai jelzésértékűek, akár külpolitikai mérföldkőnek is tekinthetők. Főleg, hogy nem elszigetelt állásfoglalásról van szó, Orbán Viktor is hasonlóan nyilatkozott, amikor szombaton – vagyis Novák kijevi útjának napján – azt mondta, hogy „Európa egységes a célok tekintetében, a legfontosabb az, hogy Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa biztonságára, és ehhez szükség van szuverén Ukrajnára.”

Magyarország meglehetősen külön utas politikát folytatott az orosz–ukrán háború ügyében, legalábbis idáig. Budapest számos kifogásolnivalót talált az ezer sebből vérző, hősies önvédelmi harcot vívó Ukrajnánál, viszont roppant kevés elítélnivalót talált az agresszor Oroszországnál. EU-s szinten Magyarország az orosz agresszor védőügyvédjeként lépett fel, mindig enyhíteni próbálta a szankciókat, és ez Magyarország szövetségeseinek, még a legközelebbi V4-es partnereknek sem tetszettek. A V4-k elszánt jobboldali elkötelezettségét ellenző nyugati balliberálisok már dörzsölték is a tenyerüket, hogy Magyarország politikája megbénítja a V4-ket. Nincs mit kendőzni, február óta a csehek és a lengyelek több találkozót mondtak le, a kemény oroszellenes fellépést pártoló Pozsony, Prága és Varsó többször is nyíltan kritizálták a magyar hozzáállást.

A szombati magyar fordultat két nappal a V4-k kassai csúcstalálkozója után következett be, amelyről igen kevés információ szivárgott ki a sajtóban. Novák Katalin ukrajnai látogatását azután, pontosabban pénteken jelentették be, és lengyel közvetítéssel történt, a magyar államelnök asszony ugyanis Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel együtt utazott Kijevbe.

Magyarország gesztusa tehát inkább Varsónak (illetve Prágának és Pozsonynak) szól, s csak közvetve Kijevnek. Budapest egyszerűen nem maradhat szövetségesek nélkül. Kelet-Közép-Európa, beleértve Magyarországot amolyan viharsarokhoz hasonlít, több rendbeli fenyegetésnek van kitéve. Keletről az ukrajnai orosz katonai agresszió, nyugatról a pénzügyi kiéheztetéssel zsaroló balliberális ideológiai agresszió, délről pedig az egyre erőszakosabb illegális migrációs. Ilyen kihívások mellett a V4-k összefogása létfontosságú, egyedül egyik ország sem képes több frontos politikai és gazdasági harcra. Orbán Viktor fentebb idézett hétvégi nyilatkozata ugyanis több mint száz éve a lengyel külpolitika megkérdőjelezhetetlen sarokköve: Kelet-Közép-Európa biztonságát egy szuverén Ukrajna szavatolja, távol tartva az orosz fenyegetést. Üdvözlendő a magyar fordulat, a lengyel–magyar barátság, a V4-szövetség és Kelet-Közép-Európa hosszabb távú jövője függ tőle.