Költségvetés-tervezet

Nyilvánosságra hozta a múlt héten a Cîțu-kormány Románia költségvetés-tervezetét, mely szerint idén az ország 365 milliárd lejes bevétellel és 445 milliárdos kiadással számol. A kettő közötti 80 milliárd lejes különbség 7,16%-os deficitet jelentene.

A tervek szerint az államháztartás hiánya folyamatosan mérséklődne a következő években, s 2024-ben az uniós 3%-os felső küszöb alá csökkenne. Az EU ugyanis 3%-ra maximizálta a tagországok éves túlköltekezését, a szabály betartását azonban tavaly felfüggesztette a koronavírus-járvány okozta globális gazdasági visszaesés miatt. A válságból való kilábalás után azonban visszaáll a küszöb.

Vagyis a Cîțu-kormány 2024-re tervezi az államháztartás egyensúlyának visszaállítását. Ehhez két súlyos problémára kellene megoldást találni: az eleve fenntarthatatlan gazdasági szerkezet megreformálása és a járvány okozta válság kezelése. A 2016–2019-es PSD–ALDE-kormányzás ugyanis olyan volt Románia számára, mint a tatárjárás, s az időzített bombák tovább ketyegnek. Fejlesztések és beruházások helyett a közpénzt fogyasztásra fordították, a túlméretezett – állami és helyi – adminisztratív apparátus óriási teher a gazdaság számára, a nadrágszíj-meghúzás egyszerűen elkerülhetetlen, még ha ez politikai népszerűségvesztéssel párosul is. A mesterségesen felpumpált adminisztratív apparátus nem maradhat a politikai klientúrák fejőstehene, célja a hatékony ügyintézés kell hogy legyen, s nem busásan megfizetett menedék mindenféle politikai összeköttetésű inkompetensek számára. Ehhez viszont komoly politikai akaratra lenne szükség. A PNL éhes klientúrája alig várja, hogy átvegye a jóllakott PSD-s klientúra helyét, volt is jó néhány országos cirkusz emiatt. A nyugdíjrendszer szintén ketyegő bomba, a nyugdíjalap még a válság előtti 2019-ben is milliárdos hiánnyal szembesült, vagyis a gazdaság teljesítménye még azt a szintet sem képes biztosítani, nemhogy elbírna az elvileg tavaly szeptembertől érvénybe lépett, ámde elhalasztott további 40%-os emelést.

Mindezekre rátesz jó néhány lapáttal a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, amely számos szektorban (túrizmus, vendéglátóipar, kiskereskedelem, légi közlekedés stb.) inkább zuhanásnak tekinthető. A piaci viszonyoknak kitett privát szférát összehasonlíthatatlanul érzékenyebben érintette a gazdasági válság, mint az állami szférát. Számos vállalat jelentős bevétel-kiesést szenvedett, kénytelen elbocsátásokhoz folyamodni, sok közülük be is zárta kapuit, miközben az állami szférában ilyesmire nem került sor.

Mindezek alapján a költségvetés-tervezet 4,3%-os gazdasági növekedése túl optimistának tekinthető, a kilábalás aligha lehet annyira gyors és általános, ahogy Cîțuék szeretnék, az EU csupán 3,8%-os gazdasági növekedést tart reálisnak. Még ha idén mások is kilábalnak a globális válságból, a külföldi beruházások mértéke aligha éri el egyhamar a 2019-es szintet, a belföldiek tömeges talpra állása sem borítékolható, még ha az EU jelentős pénzösszegekkel támogatja is ezt.

Az állami bevételek tervezett szintje tehát korántsem biztos, hogy megvalósul, a kiadásokat azonban azokhoz kell szabni. Kérdéses, hogy a költségvetés-tervezetben szereplő bérpótlék-lefaragás és a nyugdíjemelés elhalasztása elegendő lesz-e, vagy egyéb nadrágszíj-meghúzásra is szükség lesz.