Kompromisszum

Egy hónapos kőkemény alkudozás után ésszerű kompromisszum született az EU-s tagállamok között az unióba irányuló orosz kőolaj embargójáról. A keddre virradó éjszakán elfogadott szankciós csomag szerint az EU azonnali jelleggel betiltja az Oroszországból származó, tankerhajókon történő kőolajimportot, s drasztikusan lecsökkenti a csővezetéken származó kőolaj behozatalát. Brüsszel számítása szerint ennek nyomán 90%-kal csökken az EU-ba irányuló orosz kőolajexport, s ezáltal Oroszország jelentős bevételtől esik el az Ukrajna elleni fegyveres agresszió finanszírozására.

Magyarország nehezen fogadta el a több európai ország kezdeményezte szankciós csomagot, mivel kőolajszükségletének kétharmadát az oroszok biztosítják, a csap elzárása roppant érzékenyen érintené a magyar gazdaságot. Ennek nyomán Orbán Viktornak sikerült szinte teljes mentességet kialkudnia Magyarország számára, az 1960-as években kiépített Barátság (oroszul Druzsba) vezetéken szinte korlátlan mennyiségben és korlátlan ideig jöhet az orosz kőolaj. A hasonló (Csehország) vagy még nagyobb (75-80%) orosz-függésben lévő Szlovákia és Bulgária is mentességet kapott, 2024 végéig ők is vásárolhatnak orosz kőolajat a Barátság vezetéken, azután viszont már nem. Prága, Pozsony és Szófia ugyanis nem ellenezte oly vehemensen a totális kőolajembargót, mint Budapest. Sőt, a több mint 80%-ban orosz kőolajtól függő Finnország nem is kért, s nem is kapott mentességet, kezdettől fogva a teljes embargót támogatta.

Kedden hajnalban a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Szinte érthetetlen, hogy miért kellett egy hónapig alkudozni az ésszerű kompromisszumon, mellyel szinte mindenki elérte a célját. A kivétel révén Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária bebiztosította a kőolaj-ellátását, de ez mégis óriási érvágást jelent Oroszországnak, az említett négy ország együttvéve is csupán az EU-ba irányuló orosz kőolaj valamivel több, mint 5%-t vásárolja fel. A legnagyobb vásárlók Németország, Lengyelország, Hollandia és Olaszország. Előbbi kettő már korábban jelezte, hogy az EU-s szankcióktól függetlenül, önszántukból teljesen lemondanak az orosz kőolajimportról az év végéig, utóbbi kettő, pedig az uniós szankciócsomag révén. Oroszország elesik talán a legjelentősebb bevételforrásától. Tavaly például Moszkva szinte háromszor nagyobb bevételhez jutott az EU-ba exportált kőolajból, mint az ugyanide irányuló földgázexportból. Az olajcsap 93-94%-os elzárása sokkal fájdalmasabb Moszkva számára, mint a gázcsap teljes elzárása.

Kétségtelen, az oroszok máshol is eladhatják a kőolajat, exportjuk 40%-a eddig is más országokba irányult, s csupán 60% az EU-ba, utóbbinak bő kétharmada tengeri tankerhajókon. Kérdéses azonban, hogy milyen hamar találnak alternatív felvevőpiacot. Kína és India jelentős felvásárlók, nagyméretű csővezeték kiépítése, vagy a meglévők bővítése időbe telik és pénzbe kerül. A tengeri, tankerhajókon való szállítás sem problémamentes a keddi szankciócsomag nyomán, az EU ugyanis az ilyen jellegű szállítmányok biztosítását is betiltotta, a legtöbb biztosítótársaság pedig európai és amerikai. Biztosítás hiányában kevés cég vállalkozna az orosz kőolaj tengeri elszállítására, baleset (pl. olajszennyezés) esetén ugyanis milliárdos kártérítést kellene fizetnie.

Az uniós állam- és kormányfők elfogadta újabb (hatodik) szankciós csomag jelentős érvágás Putyin háborús gépezetének. Sőt, további szankciók sem zárhatók ki, Lengyelország például már jelezte, hogy a teljes kereskedelmi embargó bevezetését célozza, vagyis mindenféle Oroszországgal való gazdasági kapcsolat megszakítását, amennyiben Moszkva folytatja Ukrajna elleni fegyveres agresszióját. Varsóban régóta tisztában vannak vele, hogy az orosz medvét csak úgy lehet visszatartani szomszédjai bántalmazásától, ha az számára is súlyos következményekkel jár, ha a másoknak okozott fájdalom saját nagy fájdalmával párosul.