Konfliktus

Diplomáciai konfliktus keletkezett Magyarország és Románia között, miután az USL-s hatalom megtiltotta Nyírő József székelyföldi újratemetését.

Ez nem az első magyar–román konfliktus, amit az új bukaresti hatalom szít: a MOGYE-ügyben Pontáék már korábban is a magyarellenes kártyát játszották ki. Visszatérnek a régi idők, amikor a magyarellenesség állampolitika volt Romániában? Remélhetőleg nem, noha az USL hatalomra kerülése óta eltelt kevesebb, mint egy hónap alatt a magyar–román viszony érezhetően romlott, több éves fejlődés után egyértelmű visszaesés tapasztalható. A folyamatos közeledés és építkezés helyett a távolodás került előtérbe, együttműködés helyett szembeszállás. Elszomorító, hogy az USL az etnikai konfliktus szítását választja, az elavult nacionalizmust a huszonegyedik század Európájának szellemisége helyett.

Kétségtelen, Nyírő József székelyföldi újratemetésének politikai kisajátítása, ahogy azt az MPP próbálta, nem a legszerencsésebb, se nem a legetikusabb cselekedet. A román hatóságok túlbuzgósága azonban aligha indokolt: a székely apostol feltételezett hamvait tartalmazó urna utáni rendőrségi fellépés egyszerűen groteszk volt. Kövér László nem alaptalanul nevezte az európai civilizált normákkal összeférhetetlen barbárságnak.

Bárcsak plágium ügyben, vagy az államot dollármilliókkal megkárosító korrupció-gyanús politikusok és „üzletemberekkel” szemben ugyanilyen határozottan lépne fel az új bukaresti hatalom.

Mire számíthatunk ezentúl? Félő, hogy az előjelek alapján az erdélyi magyarság nem sok jóra. Zaklatásra, apróbb-nagyobb akadékoskodásra viszont annál inkább. Budapest és Bukarest viszonya sem lesz olyan felhőtlen, mint eddig, amikor például Magyarország volt Románia Schengen-csatlakozásának első számú támogatója a nyugatiak ellenállásával szemben.

A bizalmat nehezen, hosszú időben lehet csak felépíteni, viszont hamar el lehet játszani. Főleg, ha konfliktus-kereső tettekkel utóbbit célozzák.