Életképek

Lélekben sem…

Írta:
2025. január 20. 15:21 (hétfő) /

Nagyapám arra tanított, hogy mindig tiszteljem az idős embereket. Megfogadtam intelmét. Gyermekkoromtól kezdve, pályám hosszú során át, csodáltam tapasztalatukat, életbölcsességüket. 

Anno interjút készítettem a város akkori „nagy öregjeivel”. Többek közt a 105 évet élt Bochdanovits Zoltán nyugalmazott ügyvéddel, a 102. születésnapját ünneplő színész-aviatikus Faludy Károllyal, a 101 éves kisiratosi bábaasszonnyal, Szabados Annussal. Mindhárman szellemi frissességben érték meg ezt a kivételesen magas kort.

Hozzájuk mérten a minap 95. születésnapját megünneplő Piros Dénes ny. tanár, a 93. életévét „taposó” kollégája, Vadász Ernő testnevelő tanár a korosztályban ezt következő nemzedéket képviselik.

Álljunk itt meg egy pillanatra! Nézzünk körül ismeretségi körünkben! Hány ilyen, kivételesen szép kort elért embert ismerünk? Na ugye…! És az utóbb említett urak nem az otthon nyugtató csendjében visszahúzódva, egészségüket féltve, kímélve jutottak el idáig, hanem szerves részt vállalva az aradi ifjúság nevelésében, az egészséges életmódhoz hozzájáruló sportolás légkörében. Mindkettőjük életének vezérmotívuma a munka és a jövőbe vetett hit volt, és, a lehetőségeken belül, ez napjainkban is.

Maradjon ez így még sokáig!

Piros Dénes a minap éppen e sorok írójának magyarázgatta, hogy nincs esetükben szó semmi másról, mint arról, hogy nemcsak testben, hanem lélekben, életfelfogásban sem szabad megöregedni. 

És esetükben nem hozhatjuk fel mentségként, hogy könnyű ezt mondani. 

Aki tudja, kövesse példájukat! Vagy legalább próbálja meg.

Hozzászólások