Liberális belviszályok

Kormányzás helyett kötekedés! Valahogy így fest a helyzet liberális berkekben. A legnagyobb kormánypártban jelentős a széthúzás, a belviszályok pedig a koalíciós partnerekre is kiterjednek. Legutóbb Kolozs megye PNL-s tanácselnöke fakadt ki nyilvánosan, mert a prefektusi tisztség az RMDSZ-nek jutott a koalíciós osztozkodás során. Egy nappal korábban azért morgolódtak, mert a bukaresti prefektúra a másik koalíciós partnernek, az USR-nek jutott. Liberális politikusok az egyik fővárosi kerület USR-s polgármester asszonya torkának estek, s USR-s minisztereket is támadtak nyilvánosan. A legnagyobb vita azonban a párton belül zajlik, decemberben sokan tiltakoztak a miniszteri tárcák elosztása ellen, később nyíltan követelték Ludovic Orbán pártelnök fejét, legutóbb pedig a prefektusi tisztségek elosztása miatt elégedetlenkednek. A liberális politikusoknak szinte mindenkivel meggyűlt a bajuk, csak az ellenzékkel nem!

Közben a közvélemény – és saját választóik – előtt szerepelnek le, a moldvai vízügyi igazgatóságnál történt botrányos klientelizmussal. A PNL nyilvánosan teregeti a szennyest, ahelyett, hogy belső berkekben igyekeznének áthidalni a németeltéréseket.

Kétségtelen, a tisztségek elosztásánál mindig lesznek elégedetlenek, különösképpen olyan politikai koalícióban, ahol mindhárom párt szavazóbázisa erdélyi. Ebből kifolyólag borítékolható volt, hogy mindenki az erdélyi prefektúrák megszerzését célozza, a Kárpátokon-túliakra pedig nem nagyon lesz kereslet. Végül is mindhármuknál a helyhatósági és parlamenti választásokon jól teljesítő megyei szervezeteket kell megjutalmazni a vezetőpozíciók elosztásánál. A legnagyobb harc Bihar megyéért zajlott, mindhárom koalíciós párt magának követelte az ottani prefektusi tisztséget. Végül az USR és az RMDSZ engedett, sőt, a liberálisok által szintén mindenáron követelt Szeben megyét is átengedte, cserében viszont Bukarest, illetve Kolozs megyét szerezték meg. A PNL-nél ugyanis más szempontok érvényesültek, mint a koalíciós partnereknél. Az USR és az RMDSZ főleg azon megyék prefektúráit célozták, ahol gyengébben szerepeltek a helyhatósági választásokon, mintegy annak kompenzálására. A PNL viszont elsősorban azokat a megyéket célozta, ahol megnyerték a megyei tanács elnökségét és a megyeszékhely polgármesteri tisztségét. Emiatt volt olyan kiélezett a verseny a bihari prefektúráért.

Liberális berkekben sokan úgy vélik, hogy az USR-s és az RMDSZ-es koalíciós partnerek ismét jobban jártak. Decemberben ugyanaz volt a helyzet, a Florin Cîțu-kormányban a PNL-nek ugyan 9, az USR-nek 6, az RMDSZ-nek pedig 3 miniszteri tárca jutott, a legzsírosabbakat azonban utóbbiaknak szerezték meg. Az EU-s milliárdokat lényegében nem a PNL, hanem az USR és az RMDSZ kezeli, mivel az USR kapta a gazdasági, szállítási, távközlési és uniós pénzalapokért felelős tárcákat, az RMDSZ pedig a fejlesztési és a környezetvédelmi tárcákat. Ezen kívül a szintén fontos igazságügyi minisztérium is az USR-hez került.

Akkor a PNL Ludovic Orban személyes ambíciója miatt – a képviselőházi elnökség – kényszerült ekkora engedményekre koalíciós partnerei javára, most viszont a megyei szervezetek közötti viszályok miatt. Ellenben az USR és az RMDSZ egységes álláspontot képvisel a tárgyalásokon, ezért értek el sikereket, s egymást sem támadják. A PNL – amely politikai súlya alapján a kormánykoalíció tartópillére kellene, hogy legyen – viszont mindkét partnerével való viszonyát beárnyékolja saját belső problémáival.

Holott ideje lenne már rendezni sorait és végre a kormányzásra összpontosítani a széthúzás és partnerekkel való kötekedés helyett.