Már senki sem kapkod utánuk

Megszámlálhatatlanul érkeznek a migránsok Európa határaihoz, hogy bekerüljenek az Unióba. A Földközi-tengeren, de szárazföldön az afrikai Ceutába, a Balkánra, de immár Litvániába is. A balti állam kormánya kétségbeesve kéri az Unió segítségét, mert képtelen feltartóztatni a Fehéroroszország felől érkező áradatot. Az EU Európa nyolc országából vezényel oda határőröket, amíg a beígért, 600 kilométernél hosszabb kerítés el nem készül. (Összehasonlításként: a magyar déli határ őrzését csak a magyar kormány végzi. Magyar forrásokból. Nem is beszélve a kerítés állításakor megindult magyarellenes kampányról!)

Az Európai Unió továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kvóta-rendszerben fogadják be a migránsokat. Hogy miért, nem indokolják. A háborús konfliktusok, a polgárháborúk előli menekültáradat meséje rég nem valóság. Ezt már mindenki tudja, de senki sem meri kimondani. Mármint az Unió csúcsvezetőségéből! Igaz, Ausztria kancellárja kiállt az Unió kötelessége mellett, hogy biztosítsák az országokból kiutasított, ott jogtalanul tartózkodó migránsok hazatoloncolását. Erőteljes felszólítására sem érkezett válasz az illetékesektől.

Ylva Johansson asszony, a svéd belügyi biztos igyekszik nyomást gyakorolni a tagállamokra. Kommunista múltjának tapasztalatiból merítve, a „demokratikus centralizmus” elve alapján többször is igyekezett meggyőzni a tagállamokat a migránsbefogadásról. (Mármint a megválasztottak határozatainak a végrehajtása kötelező.) Nem sok sikerrel, Európa tagállamai saját bőrükön tapasztalják, milyen nagy gazdasági terhet jelent a semmiféle gazdasági tevékenységet nem végző migránsáradat eltartása. A belbiztonsági és egészségügyi rizikókról nem is szólva. A nyugati média sunyi hallgatása ellenére is kiszivárognak a késelésekről, a fegyveres bandaháborúkról, az erőszakról szóló hírek Svédországból, Hollandiából, Ausztriából és…

Azt hiszem, az olaszok is százszor megbánták, hogy nem Matteo Salvini maradt a belügyminiszterük. Lampedusa szigetén, de Szicíliában is pattanásig feszült a helyzet a táborokban, szinte mindennaposak a konfliktusok.

Kinek kellene hát még több?