Menekültáradat

Menekült-áradat zúdult Európára az Ukrajna ellen tavaly februárban elindított orosz támadás nyomán. Több, mint nyolcmillió ukrajnai lakos kényszerült hazája elhagyására a lassan egy éve tartó agresszió elől menekülve, további 5-7 millió pedig az országon belül menekült, főleg a harcoknak jobban kitett keleti és déli térségekből a biztonságosabb nyugati régiókba. Vagyis kb. annyian kényszerültek otthonuk elhagyására, mint Magyarország és Szlovákia teljes lakossága együttvéve!

Legtöbben közülük a szomszédos Lengyelországba mentek, a lengyelek és az ukránok (főleg nyugati ukránok) között évszázadokra visszatekintető erős kapcsolatok alakultak ki, a két nyelv pedig igen közel áll egymáshoz, olyannyira, hogy bizonyos mértékig tolmács nélkül is megértik egymást. A kulturális környezet is hasonló, vagyis minden szempontból Lengyelországban érzik magukat leginkább otthonosan. Nemcsak Lengyelországba menekülnek az ukránok a háború elől, számos európai országba is tömegesen érkeztek. Németországba például több mint egymillióan, Csehországba pedig mintegy félmillióan, de Szlovákiában, Magyarországon, Moldovában, Romániában, Bulgáriában és a balti országokban is sokan találtak átmeneti menedéket.

A mostani Európa történetének távolról legnagyobb menekültáradata a második világháború óta, azóta sosem kényszerültek ennyien otthonaik elhagyására, mint manapság. Sajnos úgy néz ki, hogy a menekültek száma tovább növekszik, akár jelentős mértékben is, tekintettel az ukrajnai civil infrastruktúra pusztítását célzó orosz támadásokra. Egész vidékek maradnak áram, víz és fűtés nélkül, az oroszok az amúgy is megviselt civil lakosság életének pokollá tételén „munkálkodnak”, a „felszabadítás” és a két nép közötti „testvéri szeretet” nevében.

A precedens nagyságú menekültáradat mégsem okozott válságot Európában, ellentétben a 2015-ös, közel-keleti muszlim migránsok illegális inváziójával. Holott akkor – szerencsére – „csak” egymilliónál valamivel többen jöttek, nagyságrendekkel kevesebben, mint manapság. Az ukrajnaiak ugyanis valós menekültek, akik nem gazdasági megfontolásokból igyekeznek a legnagyvonalúbb szociális juttatásokat biztosító nyugat-európai országokba jutni illegálisan, hanem a hazájukban zajló háború szörnyűségei elől menekülnek legálisan.

A különbség azonban más szempontokból is nyilvánvaló, sőt, mondhatni, hogy szemet szúró. Az ukrajnai menekültek nagy része nőkből, gyerekekből és idősekből áll, a katonakorú férfiak aránya elenyésző. Nem utolsósorban azért, mert az ukrán hatóságok betiltották a külföldre való távozást a 18 és 60 év közötti férfiak számára, rájuk számítanak a haza fegyveres megvédésénél. Az ukrán társadalom számára ez magától értetődőnek számít, végül is évezredeken keresztül minden egészséges emberi közösség a nőket, a gyermekeket és az időseket helyezte biztonságba, miközben a férfiak harca szálltak a támadókkal hazájuk, tulajdonuk, családjaik és szeretteik megvédésére. Mekkora ellentét a muszlim és az afrikai migránsokhoz képest, ahol a katonakorú erős férfiak „menekülnek” hátrahagyva asszonyaikat és gyermekeiket! Szerencsétlen helyzetük ellenére az ukrajnai menekültek törvénytisztelő módon érkeznek, személyazonossági iratokkal, hivatalos határátkelőkön lépnek be a szomszéd országokba, még véletlenül sem semmisítik meg okmányaikat, nem vezetik félre a befogadó országok hatóságait személyi azonosságukról, ahogy az illegális migránsok teszik. A határőrökkel szemben sem agresszívek, nem dobálják meg őket kövekkel, fadarabokkal vagy bármi mással.

Az őket befogadó országokban sem okoznak bajt, nem erőszakoskodnak, nem követnek el merényleteket, nem veszélyeztetik az őshonos lakosok biztonságát, közterületeken sem randalíroznak. Sokan munkába állnak, mások interneten keresztül otthoni munkájukat folytatják, gyermekeiket vagy helyi iskolákba járatják, vagy távoktatás révén otthoni tanulmányaikat folytatják. Nem követelőznek, hanem megköszönik a befogadó országoktól kapott hatósági vagy civil segítséget, európai civilizált emberhez méltóan viselkednek. Mekkora különbség a közel-keleti és afrikai, muszlim és színes bőrű illegális migránsok rendszeres botrányaihoz képest!

Aligha meglepő, hogy az illegális migránsokkal szemben keményvonalas elutasító politikát folytató kelet-európai országok tárt karokkal fogadják az ukrajnai menekülteket. Az állami hatóságok és a lakosság egyaránt: szinte egymással versenyezve igyekeznek minél melegebben fogadni a menekülteket, minél többet segíteni nekik. A segítőkészség óriási, a bajba jutott emberekkel való szolidaritás általános. A józan ész számára egyértelmű a különbség a segítségre szoruló valós menekültek és az illegális migránsok között. Kelet-Európában ez általános. Nyugaton viszont a balliberális propaganda továbbra is vért izzad összemosni a két kategóriát, noha a lakosság számára egyre inkább ott is nyilvánvaló a különbség. A tavalyi orosz agresszió e téren is mérföldkőnek bizonyult.