Mit, ki, avagy a Đoković-jelenség

Egy eléggé ismert latin mondás (Non quis, sed quid) szerint nem az a fontos, hogy ki mondta, hanem az, hogy mit mondott.

Ez részben biztosan igaz, bár bőven lehetne vele vitatkozni, mert bizony gyakran nagyon is fontos, hogy ki mondott valamit: egy ismeretlen és tanulatlan ember állításait csak a szomszéd vagy a kocsma törzsközönsége hallja, míg egy közismert személyiség, mondjuk egy államfő szájából elhangzott ugyanazon szavak egy perc alatt a világot is körbejárhatják, és esetleg millióknak szolgálhatnak hivatkozási alapul.

E vélekedést igazolni látszó történet a napokból: Novak Đoković, korunk (és alighanem minden idők) egyik legnagyobb teniszezője bődületesen áltudományos kijelentésekkel lepte meg a világot. A most 33 éves sztár mindent megnyert, amit teniszező megnyerhetett – 78 ATP-tornát, 17 Grand Slamet stb. – szóval valóban egészen kiemelkedő, világszerte ismert (és szeretett) sportoló. Ezért is keltett akkora figyelmet és megbotránkozást az, amit mondott.

Előbb azt jelentette ki, hogy ha lesz is koronavírus elleni oltás, ő nem oltatja be magát.

Újabban arról szólt, hogy csupán a pozitív gondolatok erejével (energetikai transzformálással, az ima és a hála erejével) a mérgező étel és víz is egészségessé változtatható, merthogy a vízmolekulák, például, reagálnak az érzelmeinkre, arra, amit mondunk. Ésatöbbi.

Hogy Đokovićnak mi az egyéni felfogása, meggyőződése, az természetesen az ő dolga, azt gondol, hisz, amit akar, ha ezzel más emberek érdekeibe nem gázol bele. Hogy a mérgező ételt, vizet meggyőződése szerint egészségessé tudja tenni, az számára igazán nagyszerű. (Másnak azért nem ajánlanám a kísérletet.) De az oltás fölöslegességéről szóló kijelentés már messzebbre vezet. A magunk tapasztalatából tudjuk, milyen következményekkel járt – sokszáz gyermek halálával – csak Romániában is (a mostanában megint feltűnt) kanyaró elleni vakcína visszautasítása.

A teniszvilág ragyogó csillagának egy-két mondatával azonban teljesen egyetértek. „Őszintén hiszek benne, hogy mindenre oda kell figyelnünk. Arra is, hogy mit mondunk, milyen ideges, konfliktusokkal terhelt vitákat folytatunk mondjuk a vacsoraasztalnál.”

Igen, oda kell(ene) figyelnie mindenkinek, egy híres embernek pláne, egy közösségi oldalon pedig, amelyet százezrek, milliók olvasnak, hallgatnak, különösképpen.

Akár Iohannisnak, akár Trumpnak, akár Đokovićnak hívják az illetőt.