Népszava

Övön aluli ütésekkel teli, mocskos kampánynak leszünk tanúi és szenvedő alanyai az elkövetkező jó két hétben, jobban tesszük, ha e nagy politikai háború napjaiban gyakran behunyjuk a szemünket és bedugjuk a fülünket, ha meg akarjuk még őrizni utolsó reményeinket.

Hisz a két tábor között kibékíthetetlenek az ellentététek, s számunkra most egyre megy, hogy a mostani eseményeket ki tartja a demokrácia és alkotmányosság természetes folyamatának és ki államcsínynek, s hogy a tisztségéből felfüggesztett államfőnek a neki nem tetsző új kormánnyal, a parlamenttel, vagy a néppel van-e konfliktusa, a mi dolgunk június 29-én nem az lesz, hogy egyik felet vagy a másikat nyilvánítsuk elfogódottan szentté.

Hanem az, sajnos, ki kell mondanunk, hogy ismét két rossz között kell választanunk, a kisebbik és nagyobbik rossz között.

És itt nem az a kérdés tulajdonképpen, hogy a volt hajóskapitány, vagy egy egykori falusi történelemtanár a megfelelőbb-e az államfői bársonyfotelre, hisz Băsescunál és Antonescunál méltóbb államelnökségre alkalmas személyiségek százszámra élhetnek ebben az országban, még ha nem is tudunk róluk, s ők maguk sem tudják, mire lennének képesek, ha, mint a mesében, alájuk tolnák a bársonyszéket.

Közöttük azonban nem keresgélnek a pártok, amelyeknek nincs szükségük olyan tehetséges és gerinces emberekre, akik nem szolgálják ki érdekcsoportjaikat és klientúrájukat, nem képesek a fontos állami intézményeket is kézzel irányítani.

Konkrétan: a Băsescu-rezsimben azt érzékeltük, hogy diktatórikus elemek keveredtek a demokráciába, a körvonalozódó Antonescu-Ponta rezsimről pedig még nem tudjuk, hogy igazat mond-e ígéreteivel, vagy szemérmetlenül hazudik, mint elődje.

Erdélyi magyar szempontból: Băsescu megosztott minket, Antonescu–Ponta pedig levegőnek néz.

A nép szava dönti majd el, hogy olyan államban akarunk-e a jövőben élni, amelyben még a miniszterelnök telefonjait is lehallgatják, vagy olyanban, amelyben az Alkotmány szent, sérthetetlen és mindenkire egyformán alkalmazott, és nem félremagyarázható párt-, csoport-, vagy maffiaérdekek szerint.

Gondolkozzunk el azon, hogy mit akarunk, igent, vagy nemet mondjunk-e az államfő menesztésére.

Csak ne legyintsünk, higgyünk legalább abban, hogy a mi szavazatunk egy kis téglát jelent nehezen épülő demokráciánk falán.