Orosz–német fordulat

Mélypontra jutatta az orosz–német viszonyt Alexej Anatoljevics Navalnij megmérgezése. Nyugaton a kómában lévő Navalnijt tekintik Putyin legjelentősebb ellenfelének, noha Gary Kimovics Kaszparov egykori sakkvilágbajnok nem biztos, hogy egyetért ezzel, saját magának követelve a Putyin legádázabb ellenfele címet.

Navalnijt Berlinben kezelik miután augusztus 20-án megmérgezték egy szibériai város repülőterén, miközben hazaigyekezett Moszkvába kampánykörútról. Az orosz orvosok tagadták a mérgezést, sőt, két napig nem is engedélyezték Németországba való szállítását, a német orvosok viszont megerősítették a mérgezés tényét, véleményüket pedig nyíltan felkarolta a berlini kormány. A német orvosok meg is nevezték a mérgező anyagot: novicsok ideggáz, vagyis egy olyan biológiai fegyver, amely elvileg nem is létezhet, az Oroszország által is aláírt nemzetközi szerződések betiltják nemcsak a használatát, de előállítását is. Oroszország azonban nem tartja be a nemzetközi jogszabályokat, 2018-ban orosz titkosszolgálati ügynökök szintén novicsokkal próbálták megmérgezni Nagy-Britanniában egy átállt orosz kémet és leányát. Sőt, a kellemetlen személyek megmérgezése – akár más anyagok használatával – amolyan moszkvai „védjegynek” tekinthető, 2004-ben így próbálták kiiktatni Viktor Juscsenko EU- és NATO-párti ukrán államelnökjelöltet, 2006-ban pedig szintén mérgezéssel hallgattatták el örökre Londonban Alexandr Valterovics Litvinenko volt KGB-s ügynököt, aki átállt a britekhez.

A jelek tehát egyértelműen az orosz államra utalnak, vélik Berlinben és nemcsak. A legtöbb nyugat-európai és tengerentúli kancelláriában meg vannak győződve, hogy Moszkva hosszú keze áll a Kreml számára kellemetlen hangok elhallgattatása mögött. Berlin nyíltan felszólította Moszkvát széleskörű vizsgálatra a Navalnij-ügy teljes felderítésére, nemzetközi szakértők bevonásával, különben szankciók és a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálására kerül sor, akár az Északi Áramlat 2 földgázvezeték felmondására is.

Navalnij megmérgezése kapóra jött Németországnak, Berlin ugyanis komoly ellentétbe került az USA-val és a kelet-európai országokkal a Moszkvával ápolt viszonya miatt, mindenekelőtt a Balti-tenger alatt, közvetlenül Oroszországból Németországba szállító földgázvezeték miatt. Az Északi Áramlat 2 vörös posztó az USA és Kelet-Európa számára, Varsóban energetikai Ribbentrop–Molotov-paktumnak nevezik. A földgázvezeték 90%-ban elkészült, s a tervek szerint jövőre helyeznék üzembe. Washington azonban kemény szankciókat vezetett be a tervben résztvevő cégek ellen, melyek közül jó néhány ki is lépett emiatt. Nemcsak Trump elnök ellenzi elszántan a tervet, hanem az egész amerikai politikum, pártállástól függetlenül, a washingtoni kongresszusban egyöntetűen szavazták meg a szankciókat. Vagyis a novemberi amerikai államelnöki választás nem változtatja meg Washington álláspontját, bárki kerül a Fehér Házba, ellenezni fogja az Északi Áramlat 2-t. A NATO-kiadásokhoz való hozzájárulás megemelése – amit Berlin nem hajlandó teljesíteni – szintén egyöntetű elvárás Washingtonban, függetlenül attól, hogy ki kerül a Fehér Házba.

Berlin tehát kénytelen volt választani: vagy fokozza már így is aggasztó feszültségét az USA-val és a kelet-európai NATO- és EU-tagországokkal az orosz kapcsolat erősítésével, vagy partnerei felé fordul és lazítja orosz kapcsolatait. A Navalnij-ügy nagyszerű indok a fordulatra, Berlin csupán lecsap a Moszkva felemelte magas labdára.