Orosz–ukrán ortodox háború

A múlt héten kezdett dagadni a tulajdonképpen rég elindult botrány azzal, hogy a konstantinápolyi ökumenikus ortodox patriarkátus szinódusa (mondjuk így: legfőbb döntési szerve) elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját, azaz önállóságát, a saját vezetéshez való jogát a moszkvai patriarkátussal szemben.

Aki az ortodox egyház szervezeti felépítését nagyjából ismeri, aligha csodálkozik a dolgon: az ortodoxiában ugyanis nem létezik „pápa”, azaz legfelsőbb vezető, mint a katolicizmusban, a nemzeti egyházak (orosz, görög, szerb, román stb.) mindenike önálló, és saját vezetőt választ magának. A konstantinápolyi pátriárka azonban a szokásjog és a régiség folytán még mindig „primus inter pares”, első az egyenlők között, holott a nagy egyházszakadás, az ortodoxia és a katolicizmus szétválása, 1054 óta egyre csökkenő a befolyása, és egyre kevesebb hívővel rendelkezik.  Manapság az ortodoxia világszerte mintegy 300 millió hívet számlál (a katolicizmus több mint egymilliárdot), a szokásjog értelmében vezetőként elismert konstantinápolyi pátriárka manapság csak az ortodoxok töredékének tényleges vezetője, a moszkvai viszont az összes hívő jó felének a feje, s ilyen alapon némi joggal tart igényt az ortodoxia képviseletének szerepére.

***

A teljes anyagot a Nyugati Jelen régiós napilapban olvashatják. 

Az előfizetési feltételekről a 0257/280-751-es telefonszámon lehet érdeklődni.