Ostrom

Egy év után sem ért véget az ostrom, Európa továbbra sem szabadult fel a koronavírus nyomásától. Éppen ellenkezőleg, az évfordulóra beköszöntött a járvány harmadik hulláma, legalábbis Kelet-Európában. Nyugat már lényegében túl van a harmadik hullámon, manapság felszusszanhat több hónapos szigor és karantén után.

Európa olyan, mint egy ostromlott középkori vár. A külső ostromló azonban nem egy fegyveres hadsereg, mint annak idején, hanem a vírus. Amely hol itt, hol ott támad, váltakozva a vár különböző részeit célozza meg. Azokon a részeken, ahol a főcsaták zajlanak, az ostromlottak helyzete rosszabb és nyilván több az áldozat is, ahol viszont csak kisebb összeütközések zajlanak, az ostromlottak helyzete elviselhetőbb. Pontosan úgy, mint a középkori várostromoknál.

2021 elején a fő támadás Nyugat-Európát érte, az ottani kormányok voltak első vonalban, ott kényszerültek szigorításokat vagy karantént bevezetni. A lakosság és a gazdaság nyilván nem örült ennek. A drasztikus korlátozások nyomán a helyzet jelentősen javult, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban, vagy Spanyolországban például a napi új fertőzések száma harmadára csökkent, sőt, a szigetországban tizedére. A britek fel is szusszanhatnak, március 8-án például megnyíltak az iskolák.

Manapság Kelet-Európa a frontális támadás célpontja, a térséget mostanában érte el a járvány harmadik hulláma. Romániában a napi új fertőzések száma márciusban szinte tartósan 4000 fölött alakul, Magyarországon 6000 fölött, Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban szintén aggasztó a tendencia, a legtragikusabb helyzetű Csehországban pedig szerencsés napnak tekinthető az, amikor „csak” 10 000 új fertőzöttet regisztrálnak. Nemcsak a fertőzések terén tragikus a helyzet, hanem a korházak intenzív osztályai is egyre inkább betelnek, a mutációk nyomán egyre agresszívebb vírustörzsek jelentek meg. Csehországban annyira súlyos a helyzet, hogy már helyek sincsenek az intenzív osztályokon, s a kimerült egészségügyi személyzet is az összeomlás szélére került a ránehezedő teher alatt. Prága kénytelen volt segítséget kérni Lengyelországtól, Németországtól és Ausztriától, hogy ottani kórházakba szállíthassák a súlyos betegeket.

A bezártságot nehezen viselő lakosság nyomására és az azt meglovagoló politikai felelőtlenség kettősege miatt a prágai kormány karácsony táján enyhített a korlátozásokon, noha a járványhelyzet nem indokolta volna. Annak a levét isszák most: Csehország világelső (két törpe-államocska kivételéve) a lakosságarányos elhalálozások és fertőzések terén egyaránt, de sajnos Magyarország is az első tíz között van az elhalálozási ráta tekintetében. Kelet-Európa nagyszerűen vészelte át a járvány tavaly tavaszi első hullámát, az őszi második már jobban megviselte, a harmadik pedig jóformán padlóra küldi.

A versenyfutásban jelenleg a vírus áll jobban, a járvány gyorsabban terjed, mint a beoltások üteme. Egyelőre csupán Izraelben közelíti meg a nyájimmunitási 60-70%-os szintet, a többiek messze vannak még ettől. Európában Nagy-Britannia áll a legjobban 30% fölötti beoltással, Magyarországon nem sokkal haladja meg a 10%-t, még akkor is, ha ezzel az EU második legbeoltottabb országa. Romániában a beoltási arány még nem érte el a 10%-t, noha országunk is az unió átlagánál jobban teljesít.

A koronavírus ostroma ellen egyelőre az oltás csak segédeszköz, a fő védekezési forma továbbra is korlátozások bevetése, drasztikusabb esetben a karantén. Tavaly márciusban a keleti országok hamar bevezették, holott a napi új fertőzések akkori (Magyarországon 200 körüli, Romániában 500 körüli) száma valóságos gyerekjátéknak tűnik a mostani helyzethez képest.