Regionális különbségek az Európai Unióban

Gazdag írek, szegény balkániakDél-Írország és Északnyugat-Bulgária: ezek az Európai Unió leggazdagabb, illetve legszegényebb vidékei. A 27 tagország között jelentős fejlődésbeli különbségek vannak, sőt országokon belül, régiók között is. Az Európai Bizottság statisztikai szolgálata nemrég a 27 tagország vidékeinek fejlettségi szintjét vettette össze. Ezek nem minden esetben közigazgatási egységek, Románia, Magyarország vagy Bulgária esetében a megyéknél nagyobb terjedelmű fejlesztési régiók. Uniós szinten a vásárlóerővel korrigált egy főre eső gazdasági teljesítmény (GDP) éves értéke 29 900 euró. Ehhez viszonyítják a többi régió teljesítményét. A leggazdagabb Dél-Írországban az érték 78 040 euró, vagyis az uniós átlag 261%-a, míg a legszegényebb Északnyugat-Bulgáriában csupán 11 360 euró, vagyis az EU-s átlag 38%-a.

Csúcsteljesítők…Eltekintve a Luxemburg-féle törpe országoktól, Írország az EU leggazdagabb országa, noha 1973-as csatlakozásánál még távolról a legszegényebb volt az akkori 9 tagország közül. Az utóbbi fél évszázadban Írország szédületesen fejlődött, 2021-ben immár nemcsak az EU legtehetősebb, hanem a második leggazdagabb régiója is ír, a fővárost is magába foglaló Kelet-Írország, ahol az egy főre eső átlag az EU-s átlag 239%-a. A zöld sziget harmadik – észak-nyugati – régiójában az érték csupán az EU-s átlag 83%-t teszi ki. A gazdagsági dobogó harmadik fokára Brüsszel került, 204%-os teljesítménnyel, épphogy meghaladva Csehország fővárosát, ahol az érték 203%. A két ír régión, Brüsszelen és Prágán kívül egyetlen uniós régió teljesítménye sem haladja meg az EU-s átlag dupláját. Utóbbi akár meglepetésnek is tekinthető, hiszen Csehország fővárosa jócskán megelőzi néhány tehetősebbnek tartott nyugati ország leggazdagabbjait. Sőt, az ír Dublin és Brüsszel után a harmadik legtehetősebb EU-s fővárosnak számít, jócskán lekörözve például Párizst, Berlint, Stockholmot, Amsterdamot vagy Bécset.

…és sereghajtókMíg a leggazdagabbak esetében a nyugati országok régióinak jut kiemelkedő szerep, a sereghajtók listáját „magabiztosan” uralják a keleti és déli tagországok. Mindenekelőtt Bulgária és Görögország: a legszegényebb 12 EU-s régió közül – vagyis ott, ahol a helyi egy főre eső GDP nem éri el az EU-átlag felét sem – 5 Bulgáriában és 4 Görögországban található. Ezeken kívül Kelet-Horvátország (44%), Északkelet-Románia (Moldva, 46%) és a magyarországi Észak-Alföld (49%) is a legszegényebbek közé tartozik.

Országos fejlettségi különbségekAz EU-ban immár egyetlen ország sincs, ahol valamennyi régió az uniós átlagon felül teljesített volna 2021-ben, minden egyes országban van olyan térség, amely az EU-s átlag alatt marad. A jobban teljesítők és a lemaradók száma azonban jelentősen változik országonként, s a kilengés különbsége is jelentős. Belgiumban például a legszegényebb régió az uniós átlag 75%-t éri el, Dánia 5 régiója közül a legszegényebb az EU-s átlag 89%-t hozza, akárcsak Ausztria (87%) vagy Hollandia (88%) legszegényebb térségei. Finnország és Svédország esetében a legszegényebb régió is megközelíti az uniós átlagot, annak 95%, illetve 99%-t éri el.Németországban a legszegényebb régió is eléri az uniós átlag 84%-t, miközben a leggazdagabb teljesítménye 195%. Meglepő módon a kettő szomszéd az egykori nyugati országrészben, előbbi Lüneburg, amely agrárvidék, utóbbi pedig Hamburg, a nagy kikötőváros. Minden egykori NDK-s vidék teljesítménye az EU-s átlag alatt alakult, Berlin pedig közepesen muzsikál gazdaságilag, 124%-os teljesítménnyel, jócskán lemaradva néhány nyugati tartományhoz képest.Németország azonban nem az egyetlen, ahol egyes vidékek meghaladják a fővárost. Olaszországban hasonló a helyzet, Róma és tartománya (Lazio) csupán 109%-t teljesített az uniós átlaghoz képest, jócskán lemaradva Dél-Tirol (151%), vagy a Milánó központú Lombardia (128%) tartományokhoz képest. Olaszország 20 tartománya közül a fele (északon) haladja meg az EU-s átlagot, a maradék 10 (beleértve az összes délit) viszont alulmarad. A legszegényebb 56%-os Calabria (a csizma orra) is ott található. Franciaországban és Spanyolországban viszont a főváros vidékén kívül csak egy (a 22-ből), illetve két tartomány (a 17-ből) GDP-je haladja meg az uniós átlagot. Párizs térsége a leggazdagabb francia vidék, 176%-kal, a legszegényebb Lotaringia értéke azonban csak 76%. Madrid GDP-je az uniós átlag 114%-t éri el, a konkvisztadorok bölcsőjének tekintett Extremadura (62%) pedig a legszegényebb spanyol vidék.Valamivel rosszabb a helyzet a volt szocialista országokban. Csehország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia esetében csupán a főváros térsége haladja meg az uniós átlagot. Budapest (156%), Pozsony (149%) vagy Zágráb (131%) gazdasági teljesítménye meghaladja az uniós átlagot, az országok többi részei viszont az alatt alakulnak. Hasonló a helyzet Romániában is, ahol csupán Bukarest 166%-os értéke haladja meg az EU-s átlagot. Erdély teljesítménye azonban jócskán meghaladja a többi vidékét. Észak- (70%), Közép- (71%) és Nyugat-Erdély (74%) lényegesen jobban teljesít, mint például Olténia (58%), Havasalföld (57%), vagy Dobrudzsa (59%), a legszegényebb Moldváról (46%) nem is beszélve. A fejlődés azonban így is jelentős, 2008-ban például mindhárom Kárpátokon túli régió teljesítménye az uniós átlag egyharmadán állt, Moldváé pedig egynegyed körül alakult, s az erdélyi térségek sem haladták meg jelentősen az 50%-os szintet.Bulgária, Görögország és Portugália mondhatni, hogy a másik véglet, ott egyetlen régió, még a főváros térsége sem éri el az uniós átlagot. Szófia (96%), Athén (86%), illetve Lisszabon (96%) az országok legtehetősebb vidékei, de még így is az EU-s átlag alatt teljesítenek. Görögország visszaesése igen drasztikus, pedig a jóformán egy évtizedig elhúzódott gazdasági válság előtt még jócskán megelőzte nemcsak Romániát, hanem néhány közép-európai országot is.