Részleges közösségi radiográfia

Hogyan fest a romániai magyarság 2022-ben a nemrég közzétett népszámlálási adatok tükrében? A legnyilvánvalóbb a számbeli csökkenés, tavaly a magyarok száma épp hogy meghaladta az egymilliós szintet, 1 002 151 személy vallotta magát magyarnak. Valamivel többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, pontosabban 1 038 806 személy, vagyis bő 35 ezerrel többen. Az adatokat azonban óvatosan kell kezelni, rendkívül, feltűnően sok lakos, közel 2,5 millió személy esetében nincsenek információk a nemzetiséggel és az anyanyelvvel kapcsolatosan. Amennyiben ezen kategóriára is ugyanazokat a nemzetiségi arányokat vetítjük, mint azon 16,569 millióra, akik nyilatkoztak nemzetiségükről, akkor a magyarok reális száma mintegy 150 000-rel nagyobb. Vallási téren még nagyobb az eltérés, ott 2,7 millió ember adatai hiányoznak.

Noha az esetek túlnyomó többségében a kettő fedi egymást, sőt Kelet-Európában a nemzetiség mindig is az anyanyelvre alapult, kivételes esetekben a kettő között lehet eltérés is. Főleg vegyes családokban fordulhat elő, hogy kétnyelvű gyerekek nemzetiségnek az egyik szülő nemzetiségét, anyanyelvnek pedig a másik szülő anyanyelvét jelölik be. A különbség azonban nyelvileg asszimilált, nemzeti jellegét megőrző közösségeknél is előfordul, mint például a zsidóság vagy a cigányság esetében.

Mi a helyzet a magyarság körében? A következő táblázat a magukat magyar nemzetiségűnek vallók anyanyelvi megosztását szemlélteti.

 

Anyanyelv Fő Arány %-ban Magyar 977 450 97,54 Román 22 353 2,23 Cigány/roma 1335 0,13 Német 191   Szlovák 19   Bolgár 15   Macedón 14   Ukrán 13   Orosz 12  

Ahogy várható volt, a magyar nemzetiségűek óriási többsége a magyart jelölte anyanyelvének, több mint 22 ezren viszont a románt, több mint ezren a romát, közel kétszázan pedig a németet. A többiek inkább egzotikumnak tekinthető kivételek, mint például az a 15 bolgár anyanyelvű (vagy 12 orosz anyanyelvű), aki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek 97,64%-nak magyar az anyanyelve, 2,23%-nak román, 0,13%-nak roma/cigány, 0,1%-nak pedig egyéb. A nemzetiségről és anyanyelvről szóló adatokat személyes bejegyzés/bemondás alapján gyűjtötték.

 

Nézzük meg fordított szemszögből, vagyis azt, hogy az 1 038 806 magyar anyanyelvű személy milyen nemzetiségűnek vallotta magát, a következő táblázat szerint.

Nemzetiség Fő Arány %-ban Magyar 977 450   Cigány/roma 32 086   Román 24 650   Német 3841   Zsidó 220   Szlovák 66   Örmény 51   Bolgár 38   Szerb 30   Ukrán 19   Görög 11   Olasz 10  

 

E téren is hasonló a helyzet, a magyar anyanyelvűek nagy többsége magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a magyar nyelvű cigányok és románok száma sem elenyésző. A német nemzetiségűek meglehetősen nagy száma alighanem a már nemzedékek óta magyar anyanyelvű szatmári svábokra vezethető vissza, s az erdélyi zsidók és örmények jelentős része hagyományosan magyar anyanyelvű. A szlovákok, bolgárok, szerbek, ukránok esetében valószínűleg a vegyes házasságokból való származás miatt tér el a nyelv és a nemzetiség. A többieknél inkább kivételes ritkaságról lehet szó, például a magyar anyanyelvű görögök, olaszok esetében, de még 5-5 török, illetve lipován-orosz is a magyart jelölte meg anyanyelvnek!

 

 

Vallási sokszínűség

 

Míg a nyelv kérdésében jelentős az átfedés a nemzetiség és az anyanyelv között, vallási szempontból sokkal árnyaltabb a helyzet, a magyarság hagyományosan több felekezethez tartozott. Történelmi magyar egyházakhoz és egyéb felekezetekhez, amint a következő táblázat mutatja.

 

Felekezet Fő Református 453 621 Római katolikus 405 212 Unitárius 46 186 Ortodox 19 162 Görög katolikus 12 772 Baptista 10 922 Evangélikus 10 534

A többi felekezethez (adventista, pünkösdista, Jehova tanúi stb.) külön-külön csupán néhány ezer magyar tartozik, de egyéb érdekességek is előfordulnak. 359 magyar például az óhitű orosz ortodox egyházat jelölte be, 87 pedig az iszlámot! Előbbi például a parányi, nem egészen 20 ezres, főleg a Duna-delta elszigetelt vidékein és kisebb részben Moldvában élő orosz-lipován közösség mondhatni „nemzeti” egyháza, az iszlám pedig a dobrudzsai törökök és tatárok vallása, legalábbis Románián belül.

 

Ami a történelmi magyar egyházakat illeti, híveik a következőképpen oszlanak meg nemzetiség szerint (az egyéb nemzetiségűek kis számuk miatt nem szerepelnek).

 

  Római katolikus Református Unitárius Összesen 741 276 495 380 47 991 Magyar 405 212 453 621 46 186 Román 283 092 28 419 1269 Cigány/roma 16 103 12 612 506 Német 12 495 420 14

Amint a táblázatból is kiderül, a református és az unitárius megmaradt magyar nemzeti egyháznak, a más nemzetiségű hívek száma eltörpül a magyar nemzetiségűek mellett, s előbbiek jelentős része valószínűleg vegyes házasságokból származik, tehát van magyar kötődésük. Egyetemes jellegéből kifolyólag a római katolikus egyház romániai hívei több nemzetiség köréből kerülnek ki, s ez hagyományosan így volt. Csupán a német nemzetiségűek száma csökkent drasztikusan a kivándorlás révén, a románoké pedig növekedett.

A valós helyzetkép azonban kétségtelenül árnyaltabb. Tavaly feltűnően sok, majdnem 2,5 millió lakost nem találtak meg a kérdezőbiztosok, és nem töltötték ki saját maguk az internetes regisztrációt sem, őket egyéb adminisztratív adatbázisok alapján vették nyilvántartásba, nemzetiség, anyanyelv és vallási kötődés nélkül.