Semmi sem idegen tőlem

Valamikor, réges-rég, amikor Publius Terentius mondását először olvastam – Semmi sem idegen tőlem, ami emberi –, valóságos revelációként hatott rám. Emberek vagyunk, esendők, bűnösek, hanyagok, felelőtlenek (is), a felsorolt – és sok más, itt fel nem sorolt – tulajdonsággal. Hozzánk tartoznak, s bár nem kell szeretnünk őket, de vannak, jellemzőek ránk, hát nem lehetnek idegenek tőlünk.

Mindez arról jutott eszembe, hogy a múltkoriban az egyik aradi (nemrégiben) gazdát váltott nagyáruház környékén járva felfigyeltem arra, amit már régóta látok: a (mellesleg európai hírű) árulánchálózat környéke az új gazda keze alatt is ugyanolyan siralmas, mint a régi (ugyancsak neves) gazda idejében: gaz, piszok, gondozatlanság stb. 

***

A teljes anyagot a Nyugati Jelen régiós napilapban olvashatják.

 

 

Az előfizetési feltételekről a 0257/280-751-es telefonszámon lehet érdeklődni.