Számmisztika

Mekkora tulajdonképpen a koronavírusos fertőzés aránya Románia településein? A karantén bevezetése körüli viták felvetik a hivatalos számok megbízhatóságát.

Bukarestben a hivatalos fertőzési ráta meghaladta a 6,3 ezreléket, a hatóságok mégis vonakodnak karanténba helyezni a fővárost. A Zsil-völgyi Petrozsényt viszont vesztegzár alá helyezték, amikor a fertőzések aránya épp hogy meghaladta a 6 ezreléket, ami ki is csapta a biztosítékot Tiberiu Iacob-Ridzi polgármesternél.

Nem sokkal korábban Temesvár kapcsán vetődött fel hasonló vita, amikor a megyei közegészségügyi igazgatóság egyes városkörnyéki településeken a karantén feloldását javasolta 11 ezrelék körüli fertőzési ráta mellett, másoknál viszont a vesztegzár meghosszabbítását javasolta 7 ezreléknél, ami Dominik Fritz polgármesternél csapta ki a biztosítékot.

A minap Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter kifogásolta az adatok tavaly őszi manipulációját. Szerinte az akkori Orban-kormány nem vette számításba a fertőzési gócok adatait, illetve a 14 napos átlag kiszámításánál „kifelejtették” vagy két nap adatait. A számok akkori kozmetizálása a parlamenti választások megtartásának nyomása alatt álló, parlamenti többség nélkül kormányzó PNL (és Iohannis államelnök) politikai számítására vezethető vissza, magasabb fertőzési ráta mellett a PSD a választások elhalasztását követelte volna.

Manapság viszont a PNL–USR–RMDSZ kormány többséggel rendelkezik a parlamentben, és nem állnak közeledő választások nyomása alatt. A fertőzési ráta alapján elrendelhető korlátozások mégis viszály tárgya – főleg a kormánykoalíción belül, az elvileg partner PNL és USR között. Mikor és hol kell bevezetni a karantént? Egyelőre nincs egységes országos küszöb, hogy bármely település eléri az X szintet automatikusan karanténba kerül. Jelenleg a politikai vádaktól sem mentes hercehurca inkább piaci kofák alkudozására emlékeztet, mintsem egy felelős kormány válságkezelési stratégiájára.

Holott a helyzet súlyosabb, mint ahogy a számok mutatják, a valós fertőzési arány magasabb – talán lényegesen magasabb – a hivatalos adatoknál. A számmisztika folytatódik. Noha a fertőzések abszolút számát illetőleg nincs alapos ok a gyanakvásra, a fertőzési ráta kapcsán viszont igen. A számításnál gyakran mesterségesen felfújják az adott település összlakosságát, ami eleve a ráta csökkenéséhez vezet. Petrozsény esetében 40 438 lakossal számolnak, Vajdahunyadon 70 777-el, Déván pedig 68 704-el, hogy csak Hunyad megye legnépesebb városait említsük, holott a 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint Petrozsénynak 37 160, Vajdahunyadnak 60 525, Dévának pedig 61 123 lakosa volt. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt egy évtized, az összlakosság alighanem tovább csökkent, mint szinte mindenütt az országban: a természetes fogyás jelentős méretű kivándorlással párosul. Ennek alapján Petrozsény mai összlakossága valószínűleg közelebb áll a 30 ezerhez, mint a 40 ezerhez, Déva és különösképpen Vajdahunyad lakossága pedig alighanem közelebb áll az 50 ezerhez, mint a 60-hoz.

Elvileg a hatóságoknak a valós népességi állapotokat tükröző adataik kellene, hogy legyenek, végül is ez a statisztikai hivatalok feladata. De még akkor is, ha nincsenek naprakész adatok, a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatait kellene figyelembe venni, azok alapján kellene kiszámítani a települések fertőzési arányait. A számmisztika azonban folytatódik, a lakossági óvatosság tehát indokolt marad, a valós helyzet alighanem súlyosabb, mint ahogy a számok mutatják.