Mintha ma lett volna. Kiss Károllyal, Irházi Jánossal, Fekete Gézával ültünk a Horia utca 11. szám alatti irodámban, és arról tárgyaltunk, csőd szélén áll az aradi magyar napilap, a Jelen, meg kéne menteni. Dick Ottó kollégámat kértem arra, vásárolja meg az én nevemben a Jelent, mert akkor még Bukarestben a Luxten gyárat igazgattam, kevés időt töltöttem Aradon.
Négy év múlva úgy alakult, hogy el kellett hagynom a román fővárost, visszatértem Aradra, ahol időközben felépítettem a Jelen Házat, beindult az Irodalmi Jelen, megvásároltam az Observator román nyelvű napilapot, hogy az ellenünk indított támadásokat legyen hol kivédenünk, a minket ért vádakat megcáfolnunk. Megalakult az Aradi Magyar Színház. A Jelenből Nyugati Jelen lett, regionális polgári magyar napilap, amely Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes megyékben jelent meg. Fiókszerkesztőséget állítottam fel Temesváron, Déván, Nagyenyeden. Elértem azt is a lelkes temesvári, dévai, nagyenyedi csapatokkal, hogy a napilap példányszáma duplájára emelkedett. Hittem, innen csak még feljebb léphetünk.
Közben eltelt huszonhat év, ezalatt elköltöttem valamivel több mint nyolcmillió eurót, és ahogyan telt az idő, lassan, de annál agresszívebben átalakultak az olvasási szokások, a digitalizált világ ránk tette a bélyegét, és mi, a trianoni traumákat követően, nem egyre többen, hanem egyre kevesebben vagyunk.
De vagyunk!
Ezért érdemes volt küzdenünk, megbirkóznunk a lehetetlennel, a kilátástalansággal.
A megpróbáltatások sorozatának még nincs vége. De holnaptól, azaz 2025-től újra csatasorba állunk. Ha számban megfogyatkozva is, de nem elszántságban, erőben – 2025-től hetilapként lát napvilágot a Nyugati Jelen. Fogadják szeretettel, terjesszék a magyar szót!
Boldog új esztendőt kívánok Önöknek, jó egészséget, sok örömet az új esztendőben!
Isten bennünket úgy segítsen!
Hozzászólások