Szilveszter

Más volt az idei szilveszter, mint amit megszoktunk. A koronavírus-járvány nyomán erre nyilván számítani lehetett, a szilveszteri éjszakán készült felvételek mégis lehangolóak. Számos ország nagyvárosaiban a megszokott tömeg helyett lézengő emberek, és lezárt-üres terek fogadták az új évet.

Szintén lehangoló látványt jelentett a híres bécsi újévi koncert üres terme. 1939 óta, amióta megtartják a koncertet, a művészek mindig is közösség előtt léptek fel, 2021 volt az első alkalom, hogy üres teremben, közönségtapsok nélkül zajlott a patinás rendezvény. A koronavírus a kultúrát is felfordította, a Kínából elindult vírus nemcsak az utcákat, tereket, éttermeket és szórakozóhelyeket ürítette ki, hanem a gyönyörűséges Musikverein koncerttermét is.

Bécsben mégis mozgalmas volt a szilveszter. A nagyrészt bevándorlók lakta Favoriten negyedében komoly randalírozások történtek az újévköszöntőn, a rongálók közül többen Allah akbar kiáltások közepette petárdákkal dobálták meg a rendőröket is. Sőt, felgyújtottak egy rendőrautót, gyúlékony folyadékkal öntöttek le egy fenyőfát, kirakatokat és magánlakások ablakait törték be, a közbelépő rendőröket pedig égő pirotechnikai eszközökkel dobálták meg. A rendőrség kilenc embert állított elő, közöttük szír, iraki és osztrák állampolgárságú fiatalokat. Az osztrák hírügynökség szombati jelentése szerint Ausztria belügyminisztere azt hangoztatta, nem tűrik el az ilyen cselekedeteket a „párhuzamos társadalmakhoz” tartozók részéről, hozzáfűzvén, hogy a történtek „mélyen antidemokratikus és minden szolidaritást nélkülöző magatartás jelei”.

Eső után köpönyeg. A lószemüveges balliberális szemlélet, amely a bevándorlókat kizárólag rózsaszín ködben látja, újabb és újabb pofonokat kap a valóságtól. Októberben ugyanis Bécs saját bőrén ismerte meg az iszlamista terrorizmust is. Kezd beérni több évtized felelőtlen bevándorlás-politikájának a gyümölcse, noha Bécs aligha ilyen „kulturális gazdagításra” számított az agyondicsért multikulturalizmustól.

De hát Bécs mindig is multikulturális, több nemzetiségű város volt, amely jelentősen eltért e tekintetben Ausztria többi részétől. Wien ist anders, azaz Bécs más, tartja a büszke bécsiek évszázados mondása. Ez kétségtelen, a Monarchia idején magyarok, horvátok, lengyelek, ukránok, olaszok, szlovének, és különösképpen csehek és zsidók költöztek a birodalom minden zugából a fővárosba, s jelentősen hozzájárultak Bécs felvirágzásához és a bécsi jellegzetesség kialakításához. Manapság is gyakoriak a magyar, cseh, horvát, stb. eredetű családnevek, noha viselőik már teljesen elnémetesedtek az idő folyamán.

A régi bevándorlók azonban a szomszédos népek köréből érkeztek, hasonló kulturális szemlélettel és értékekkel rendelkeztek, ebből kifolyólag beilleszkedésük természetes volt. Az új jövevények azonban teljesen más kultúrkörből származnak, amely lényegében inkompatibilis az osztrák – és európai – értékrenddel, hosszú távú beilleszkedésük egyre nyilvánvalóbban illúzió marad. Akárcsak Nyugat-Európa más országaiban.

Franciaországban például 861 gépkocsit gyújtottak fel szilveszter éjszakáján, holott több mint százezer rendőr járőrözött országszerte. „Csak” 861-t, ami ötéves minimum, tavaly ilyenkor 1457 autó lángolt az „újfranciák” „kulturális gazdagítása” nyomán. A francia sajtó szerint a rongálás visszaesése egyértelműen a koronavírus-járványnak és a kijárási tilalomnak tudható be.

Szexuális-dzsihád sem volt, mint öt évvel ezelőtt Németországban, amikor a bandákba szerveződött több száz migráns több, mint ezer nőt zaklatott, jóformán következmények nélkül, a rendőrség azóta sem volt képes elcsípni a tetteseket. A koronavírus azonban megmentette a nyugat-európai nők méltóságát, üres utcákon és tereken még a kijárási tilalmak megszegésével sem lett volna kit megtámadni.