Tisztelet és atomfegyverek

Varsó atomfegyvereket kér Washingtontól, pontosabban az amerikai atomfegyverek Lengyelországba való áthelyezését vetette fel. Ezt maga Andrzej Duda lengyel államelnök erősítette meg ugyanazon a napon, amikor Putyin az ukrán nemzet iránti tiszteletről beszélt a pedagógusok számára rendezett díjátadó ünnepségen.Nem vicc, Vlagyimir Vlagyimirovics azt állította, hogy nagy tisztelettel tekintenek az ukrán emberekre, az ukrán kultúrára, nyelvre és irodalomra, a jelenlegi „nehéz helyzet” ellenére. Egyszerűen elképesztő. Az orosz hadsereg hónapok óta gyilkol, pusztít és rombol Ukrajnában. Milliók menekültek el, milliók váltak földönfutóvá az orosz fegyveres agresszió nyomán, további milliókat deportáltak Oroszországba, az orosz hadsereg városokat, lakóházakat, kórházakat, iskolákat lőtt rommá, színházakat, víz-, áram- és fűtés-vezetékeket tett tönkre, egész területek váltak földi pokollá, rengeteg civilt gyilkoltak meg és/vagy kínoztak meg, Putyin mégis szemrebbenés nélkül az ukrán emberek iránti tiszteletről beszél! A megszállt ukrajnai területeken jóformán betiltották az ukrán nyelvet, a közigazgatásban, oktatásban, közfeliratokon, vagy személyi okmányoknál kizárólag az orosz nyelv érvényesül, a helyi lakosságot meghurcolják az ukrán nemzeti szimbólumok használatáért, a Kreml ura mindezek ellenére az ukrán nyelv és kultúra iránti tiszteletet említi! Sztálint elfogja a sárga irigység a pokol legmélyebb bugyraiban utódja beszéde nyomán, holott a bajszos szovjet vezér is „nagyot” alkotott a szavak értelmének kiforgatása terén – Kelet-Európa megszállását például felszabadításnak titulálta, a lakosság elleni példátlan terrort szabadságnak, a kommunista párt diktatúráját népi demokráciának.Putyin katonái megmutatták, hogyan is fest a valóságban az ukránok iránti „tisztelet”. Még rágondolni is rossz, vajon hogyan bánnának azokkal, akiket nem tisztelnek, ha a tiszteletreméltó ukrán „testvérnemzettel” így bánnak.Varsó atomfegyveres kezdeményezése indokolt mindezek nyomán, a lengyelek többször is saját bőrükön tapasztalhatták az orosz „tiszteletet”. Varsó minapi lépése egy újabb „megtiszteltetés” elleni megelőző óvintézkedésnek tekinthető. A balti államokkal együtt Lengyelország már évek óta lobbizik Washingtonban, hogy a NATO saját területeiken létesítsen jelentős, állandó jellegű katonai bázisokat (vagy helyezze át azokat nyugatról). Az USA nagy európai katonai bázisai az egykori vasfüggöny nyugati oldalán maradtak, Lengyelországba és a balti államokba csupán kis létszámú, 3-4000-es csapatokat voltak hajlandók ideiglenes jelleggel állomásoztatni. Jelenleg nagy-britanniai, belgiumi, hollandiai, németországi, olaszországi és törökországi NATO-bázisokban tartanak amerikai atomfegyvereket. Varsó azt szeretné, ha Lengyelország területére is telepítenének hasonló(ka)t. Az orosz „tisztelet” megelőzésére. Kérdés azonban, hogy az óvatos Washington hogyan viszonyul Varsó kéréséhez. Tavasszal például elutasította a lengyelek azon javaslatát, hogy a NATO-tag lengyel hadsereg még meglévő egykori szovjet gyártmányú harci repülőgépeit adják át Ukrajnának, s modern amerikai gyártmányú gépekkel helyettesítsék. Ami ráadásul jelentős anyagi haszonnal járt volna az amerikai hadiipar számára, Washington mégis elutasította a lengyelek javaslatát! Putyin atomfegyveres fenyegetései nyomán vajon az USA pozitívan fogadja Varsó újabb kérését? Vagy mégsem? A lengyelek ugyanis nem rendelkeznek olyan befolyásos lengyel hazafi lobbizóval Washingtonban, mint annak idején Zbigniew Brzezinski, aki képes volt a lengyel nemzeti érdekek érvényesítésére a Fehér Házban.