Szólásszabadság és cenzúra

Történelmi fordulópont?!

Írta:
2025. január 13. 16:17 (hétfő) /

A Meta megválik a „tényellenőrzőktől”, drasztikusan csökkenti a cenzúrát, és több politikai tartalmat ajánl majd különböző platformjain, beleértve a Facebookot és az Instagramot, jelentette be Mark Zuckerberg, a közönségi platformok tulajdonosa. Szerinte az úgynevezett „tényellenőrzők” politikailag elfogultak, korlátozásokat alkalmaznak a fősodortól eltérő témákra vonatkozóan, és ezzel rombolják a bizalmat. Ezentúl mellőzik a „politikai korrektséget”, és szabadon lehet megfogalmazni a véleményt a bevándorlással és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatosan.

Zuckerberg szerint a novemberi amerikai választások kulturális fordulópontot jelentettek, melyek a szólásszabadságnak kedveznek. Ezzel lényegében elismerte azt, amit a platform használói régóta a szemére vetettek: a „tényellenőrzőnek” nevezett cenzorok kényük-kedvük szerint korlátozták a tartalmakat, és ezzel eltorzították el a közbeszédet, súlyosan megsértve a szabad véleménynyilvánítást. Zuckerberg már korábban is beismerte, hogy a CIA nyomására tiltotta be az egyik amerikai újság Biden fiáról szóló tényfeltáró riportjának ismertetését közösségi platformjain a 2020-as államelnök-választás hajrájában, ami akár az akkori választások eredményét is befolyásolhatta. 

A kulturális fordulópont a bejelentett változás lényege. Zuckerberg már korábban is gyakran morgolódott a véleménynyilvánítás korlátozása miatt, akkor sem volt hajlandó eljátszani az „igazság minisztere” szerepét, a ránehezedő nyomás révén azonban kénytelen volt cenzúrához folyamodni. Bizonyára emlékeznek még, hogy az amerikai kongresszus és az európai parlament elé rendelték, ahol a balliberális többség héjaként követelte tőle a jobboldali vélemények korlátozását, a washingtoni és brüsszeli hatalom pedig a háttérből további hasonló nyomást gyakorolt rá, súlyos pénzbírságokat helyezvén kilátásba. Akkor nehéz volt szembemenni a cenzúrát követelő balliberális fősodorral, Trump győzelme nyomán viszont megváltozott a helyzet, az amerikai társadalom és a hamarosan hivatalba lépő politikai hatalom sem tűri többé a szólásszabadság ideológiai alapú korlátozását. Zuckerberg nyíltan ki is jelentette, hogy szívesen működik együtt Trumppal, sőt, segítségét is kérte az esetleges EU-s megtorlásokkal szemben, ahol egyre több jogszabály intézményesíti a cenzúrát.

Ahogy várható volt, a cenzúra visszaszorításáról szóló bejelentése azon nyomban kicsapta a biztosítékot az európai balliberális fősodornál. Az Európai Bizottság elutasította ugyanis a cenzúrára vonatkozó vádakat, noha 2022 óta több olyan jogszabályt fogadott el, amely kötelezi a közösségi-médiaszolgáltatókat, hogy lépjenek fel az állítólagos „álhírek” ellen, és védjék meg az európaiakat az úgynevezett „káros” tartalmaktól. Az, hogy mi az álhír és a „káros” tartalom, azt természetesen a balliberális fősodor döntené el saját önkénye szerint. Vajon fizetnek-e szerzői jogokat a kommunista elvtársaknak, akik annak idején ugyebár „megvédték” a társadalmat a szocializmust lejárató „álhírektől” és a kapitalista-imperialista „káros” tartalmaktól, a Szovjetunióban és a keleti „testvér-országokban” egyaránt.

Zuckerberg lépése ráadásul nem is precedens nélküli, Elon Musk, az X közönségi platform tulajdonosa már korábban felszámolta a cenzúrát, és visszaállított számos jobboldali fiókot, melyeket korábban politikailag tiltottak le „inkorrekt” véleményekért.  Musk le is szögezte, hogy nem az X (korábban Twitter) közösségi platform megvásárlásáért fizetett 44 milliárd dollárt, hanem a szólásszabadságért. Komoly gondjai vannak az EU-val, de nem hátrált meg, sőt, Trump közvetlen szövetségeseként keményen nekiment a nyugat-európai balliberális vezetőknek, és nyíltan támogatja a balliberális körökben patás ördögnek lefestett keményvonalas jobboldali alakulatokat, mindenekelőtt Nagy-Britanniában és Németországban. Ki is tört a hiszti emiatt a nyugat-európai balliberális körökben.

Hozzászólások