Trend

Északról és délről a kedves olvasónak először valószínűleg a négy égtáj közül kettő jut eszébe – az észak (nekünk, európaiaknak) a hideget, zordságot, az Északi-sarkhoz viszonyított közelséget, a dél a kellemes meleget jelképezi. (A Föld déli féltekéjének lakója számára a dolgok éppen fordítva állnak.)

Eszünkbe juttathatja Észak és Dél (immár nagybetűvel) másfél évszázados távlatból az USA északi és déli államainak az Észak győzelmével végződő ún. szecessziós háborúját a rabszolgaság eltörléséért. Végül, hozzánk közelebb álló időkből, a politikai közbeszédben Észak és Dél ellentétét, amelyről jó évtizede ilyeneket olvashattunk: „Az Északnak nevezett terület (Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Japán) rendelkezik a világ jövedelmének 4/5-ével, ugyanakkor a világ lakosságának csak 25%-a él ezen a területen. Észak uralja a világgazdaságot, Dél országai – Afrika, Dél-Amerika, Ázsia legtöbb országa – pedig egyre nagyobb szegénységben, nyomorban élnek”.

Ám az idők változnak.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által a közelmúltban kiadott jelentés szerint

példátlan ütemű fejlődés tapasztalható a Dél államaiban, amelyek most szerzik vissza az ipari forradalom és a gyarmatosítás során elvesztett pozícióikat. A most zajló „földrengésszerű változás” lesz a 21. század meghatározó trendje a gazdaságban, a társadalomban, a kultúrában.

Az emberiség fejlettségéről kiadott jelentés különlegessége, hogy bevezeti a HDI (human development index, emberi fejlettségi index) fogalmát, ami a szokásos gazdasági adatokon kívül például a születéskor várható élettartamot, az oktatásban átlagosan eltöltött időt és a nemek közti egyenlőtlenséget is figyelembe veszi. A jelentés legfontosabb megállapítása: a Dél államai („harmadik világ, fejlődő országok”) olyan ütemben fejlődnek – Kína és India, például, nem egészen húsz év alatt megduplázta az egy főre eső nemzeti össztermékét –, amilyenre még nem volt példa a történelemben.

A fejlődő országok részesedése a világ áruforgalmából majdnem kétszeresére emelkedett a jelentés szerint.

A korábban megszokott egyensúly „korszakos jelentőségű” átbillenésének lehetünk tehát szemtanúi.

Romániát egyébként az országok sorrendejében az 56. helyre sorolja az ENSZ-jelentés (Ausztria 18., Szlovénia a 21., Szlovákia a 35., Magyarország a 37., Ukrajna a 76. helyen áll), az első helyre Norvégia került.