Után

Post festum – az események megtörténte után mindenki okos lehet, fejezték ki két szóval a bölcs latinok.

Ha Magyarország tudta volna, milyen nemzetközi botrány keletkezik az azeri baltás gyilkos kiadatása után… Ha az USL előre látja, hogy az államelnök megbuktatására rendezett cécónak mi lesz a folytatása… De úgy látszik, ez a dolgok rendje, a legtöbbször bölcsek csak azután lehetünk, miután visszafordíthatatlanul megégettük a szánkat.

Vagy talán mégsem? Van, amikor a kudarcot javunkra fordíthatjuk, tanulhatunk belőle?

Lezajlott az őszi érettségi, siralmas eredménnyel, országos szinten a jelentkezők csak kevéssel több, mint egynegyede vette sikerrel az akadályt. Ami csak a naivak számára jelenthetett meglepetést, hisz gondolta valaki is, hogy az a diák, aki négy éven keresztül nem vette komolyan a tanulást, vagy képtelen volt rá, a vakációban feltűri az ingujjat és behozza a lemaradást?

A tavalyi és idei érettségi a hazai középfokú oktatás igen nagy hiányosságaira mutatott rá. Lehet, hogy a követelmények túl magasak? Most azonban az a kérdés, hogy akarunk-e komolyan tanulni belőle. Elismerjük-e őszintén, és nem csak az ünnepélyes kinyilatkoztatások szintjén – ez már többször megtörtént –, hogy az oktatás minősége tulajdonképpen az ország jövőjének a mércéje, letéteményese? Soha nemzet nem volt képes naggyá válni (nem a létszámára, hanem tudományos, gazdasági, kulturális teljesítményére gondolok), ha nem fektetett kiemelkedően nagy súlyt az ifjúság taníttatására. Ma pedig mindez fokozottan érvényes.

De vissza az idei nyárra-őszre: a jelenlegi (és volt) tanügyminiszter ismét felvetette (a már általunk is sokszor hangoztatott, más országokban sikerrel alkalmazott) többszintű érettségi lehetőségét, s a tervezet alighanem törvényerőre fog emelkedni. A „szakmai érettségi” azoknak szól, akik a „normálissal” feltehetően nem tudnak megbirkózni, de szakmai diplomájuk módot nyújt arra, hogy munkásként helyezkedjenek el, illetve szakmát tanuljanak – ha már ezt, a szakmatanulást, a középfokú oktatás nem tudja biztosítani.

Pedig a megoldás egyik járható útja a szakmatanulás lenne akár közép-, akár szakiskolában, a szakmai érettségi kétségbeesésben alkalmazott ragtapasza legfeljebb elfedi a felszín alatti hegeket. Ennél a hazai oktatás alaposabb reformot érdemel.