Véletlenek és valószínűség

A véletlen fogalmát nehéz meghatározni, meg sem próbálom. A matematika és fizika berkeiben járatosak most kuncognak, mert ők tudják a legjobban, hogy a véletlen az egyik legizgalmasabb területe a természettudományoknak, na és a filozófiának. Ha a mindennapi életben egy jelenség, vagy esemény az összes figyelembe vett vagy vehető körülmények összessége ellenére mégis másképpen történik, mint ahogy azt elképzeltük vagy elvártuk, akkor véletlenről beszélünk. A köznyelvben minden, amire nem számítottunk, előre nem láttunk, akaratlan, esetleges, azt véletlennek mondjuk. Véletlen az, amiről nem gondoltuk volna, hogy bekövetkezik. Ebből ennyi elég.

A vírusok megjelenése egyáltalán nem véletlen. A tudomány hozzávetőleg 5 ezer vírusfajtát ismer, de számuk több millió is lehet. Az egész ökoszisztémában jelen vannak, a leggyakoribb organizmusok földünkön. Egy-egy vírus komoly betegségek okozója, a legtöbbjüket, szerencsére, nem észleljük. A XX. század minden területen fantasztikus fejlődést hozott, főleg a technikában, technológiában. Az orvostudomány is hihetetlen dolgokra képes – szervátültetés, modern operációk, szenzációs gyógyszerek, de a vírusok elleni védekezés még gyerekcipőben topog.

Az összehasonlítás kedvéért, részletezés nélkül, lássuk történelmünk három legpusztítóbb világjárványát. A XIV. században, 1347-től kezdve jó pár évig tombolt a patkányok terjesztette fekete halál, a bubópestis, ami Európában állítólag 200 millió ember halálát okozta, az akkori lakosság 40-50%-át. Amerika felfedezése után, az 1500-as évek elején a fehér hódítók, a betelepedők vitték át a himlőt és más betegségeket az új kontinensre, amelyek az őslakosság legalább 90 százalékát kiirtották. Modern korunk spanyolnáthája, a hírhedt H1H1-vírus az I. világháború után, az amúgy is megnyomorított Európában megtizedelte a lakosságot.

A legfrissebb hírek alapján, a jelenleg világméretű járványt okozó koronavírus természetes evolúciós folyamatok eredménye, és nem egy mesterséges vírus. (Nem laboratóriumból indult útjára). Megnyugtató, de azért összeesküvés-elméletben sincs hiány.

Az egyik feltevés szerint, bizonyos körök, akik a Világot irányítják, kézben tartják, rettegve nézik a „túlszaporodást”, valamit tenni kell, és talán tettek. Az is tény, hogy az Egyesült Államok és Kína között nyílt háború zajlik, igaz, csak gazdasági háború, de a kínai gazdasági fejlődés leállítása, vagy legalább lelassítása sokaknak kapóra jönne, ilyenkor segíthet egy pirinyó, de nagyon „szorgalmas” vírus. Irán veszélyezteti a „világbékét”, az a rögeszméje, hogy nekik is elkelne egy hatásos atomfegyver. Sokan ezt nem nézik jó szemmel, főleg nem az USA. Kína után Iránt sújtotta legjobban a vírus (minő véletlen), gyorsan nő a halottak száma, és a büszke perzsák már az IFM pénzügyi segítségét kérik. Ilyen nem történt 60 éve. Soros és Bill Gates is szerepel az összeesküvés-elméletek listáján. A Bill Gates Alapítvány támogatta biotech cég már múlt év októberében intenzíven foglalkozott – többek között – a koronavírusok egyik változatával, egy ún. szimulálást is végighajtottak, ez persze nem bizonyíték „rossz szándékra”. Bill Gates milliárdokat ad jótékony célokra, nem valószínű, hogy emberirtási kísérleteket támogatna, Soros pedig „nyílt társadalmat”, nem pedig haldokló társadalmat képzel el.

Régebben is jelentek meg kiadványok, filmek is, melyek végzetes kórokozók megjelenéséről beszéltek, ilyen pl. Dean Koontz amerikai író „A sötétség szemei” című, 1981-ben megjelent könyve, melyben egy Gorki–400 nevű vírus (biológiai fegyver) szerepel, később, a szovjetek bukása után, a vírus nevét „az új kiadásban Wuhan–400-ra cserélték. Hát ez is véletlen? – kérdezik sokan, hiszen a mostani vírus is Vuhan piacán indult dicstelen útjára.

Sorolhatnám még a jelenleg divatos és jól „futó” elméleteket, de sok értelme nincs, inkább lássuk a legaktuálisabb kérdést, meddig tarthat ez a „rémálom”? Rossz hír, hogy a vírus az egész világon tombol, csütörtöki adat szerint már meghaladja a 870 ezret a világszerte fertőzöttek száma, és több mint 43 ezren meghaltak, de 180 ezernél többen már gyógyultnak számítanak. Európában az olaszoknál a legtragikusabb a helyzet, illetve Spanyolországban. A számokkal viszont kár „játszadozni”, percenként változnak.

Hála az egeknek, van jó hír is. Új, hatásos orvosságok felkutatása gőzerővel és rakétasebességgel folyik világszerte. Csak egyetlen gyógyszert említek, az annak idején, még az Ebola ellen kifejlesztett Remdesivirt, amely a COVID–19 ellen is hatásos lehet. A kínaiak még februárban kezdtek vele foglalkozni, ma már szerte a világon tesztelik.

Egy ilyen komoly, rázós témáról, ami most az egész világot foglakoztatja, lehetetlen egy pár mondatban képet festeni, csak néhány gondolatot engedhetek meg magamnak. Egy biztos, ez a vírustámadás lényegében átalakíthatja életünket. Sok mindenen elgondolkozhatunk, és lényeges dolgokban változások is jöhetnek. A gazdasági nehézségeket, a következményeket még nem lehet felmérni, de én nem is a mi, nyugati világunkat féltem, hanem azokat, akik eddig is nyomorogtak. Ha nekünk rosszul megy, az elmaradottaknak még tragikusabb sors juthat. A migránskérdés tehát a vírus után még nehezebb lehet.

Az élet megy tovább, a digitális, internetvilág most mutatja meg igazán „csábító lehetőségeit”. Tanulunk iskola nélkül, színház, mozi a YouTub-on, sportadások, csevegések és tanácsadás, minden-minden a világhálón. Talán az a bizonyos társadalmi szolidaritás is előkerül tudatunk mélyéről.

Jóslatokkal és egyéb elméletekkel pedig ne foglalkozzunk, a koronavírus még nem hozza el a világvégét.

HOLLAI HEHS OTTÓ, Németország