Álláspont

A focihoz mindenki ért, legalábbis Magyarországon. Ez régebben is így volt, de mostanában, mióta miniszterelnökünk is focibarát, mindenki hozzászól a labdarúgáshoz. Van, aki mérgelődik, mert a dolgok nem mennek olyan jól, vannak, akik reménykednek, és minden megnyert meccs után felragyogó arccal kijelentik; na végre, elindult.

Augusztus 23 gyásznap Európa számára, 80 évvel ezelőtt a gonosz ikertestvérei, a kommunizmus és a nácizmus egyezségre jutottak, megkötötték a hírhedt Ribbentrop-Molotov paktumot.

Biztonságpolitika, energiapolitika és korrupcióellenes fellépés: e három témakörről tárgyalt kedd este Klaus Iohannis államfő Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban.

Valószínűnek tartom, kedves olvasó, hogy Önt is felhívták már (ha még nem, esélye van arra, hogy felhívják) egy ismeretlen telefonrobot-számról, hogy megkérdezzék: mit gondol erről vagy amarról, többnyire a jelen politikai helyzetre vonatkozó jelenségről.

Több mint 40 év után, 1989 augusztusában Tadeusz Mazowiecki vezetésével Varsóban megalakult Kelet-Európa első nem kommunista kormánya. Kilenc év kőkemény, gyakran reménytelennek tűnő küzdelem után.

Mosom kezeimet: a címben leírt mondat nem alulírottól származik, bár – ha meggyőződésem hasonló volna – nagyon szívesen leírnám.

Valahogy itthon, a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk, hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy dáridóval, miccsel, flekkennel, csapolt sörrel ünnepeljünk.

A napimádók, a strandot szeretők, a nyaralók idén nem panaszkodhatnak az időjárásra. Napsütés volt bőven, barnulhattak az arra vágyó hölgyek, urak.

Augusztus 20-a Szent István ünnepe a magyarság számára, a nemzet fejet hajt az államalapító nagy király és történelmi jelentőségű műve előtt.
Szent István megértette, hogy a magyarság csakis a civilizáció, vagy a történelem süllyesztője között választhatott, más alternatíva nem volt.

Arad Napjai mifelénk kulturális és gasztronómiai események láncolata. Hol nívósabb, hol „lazább”, hogy finoman fejezzem ki magam. Ilyenkor az eszem-iszom és a „szemem legeltetem” mellett illik emlékezni arra, hogy mit is ünneplünk 185 évvel a jeles esemény múltán itt, a Maros ölelésében.

Nincs olyan hónap, hogy ne kapjunk valamilyen felszólítást, szerződés-módosítási javaslatot, új (nagyszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb) árajánlatot valamelyik szolgáltatótól.

Szerettem volna személyesen is jelen lenni a mai soproni ünnepségen, sajnos ez nem sikerült, de talán jobb is így, az én koromban kényelmesebb a képernyőn kísérni az ilyen izgalmas eseményeket.

Angela Merkel nyilvánosan megköszönte Magyarországnak, hogy az 1989-es nyári vasfüggöny ledöntésével jelentősen hozzájárult a kelet-európai országok kommunista rabiga aluli felszabadulásához és a német egység megvalósításához. Mindezt az úgynevezett soproni „páneurópai piknik” 30. évfordulója alkalmával.

Hogy ki-mi a pártpolitikus, arról, gondolom, szinte fölösleges értekezni.
Valamely (esetleg hatalmon lévő) párt bizonyára magasabb poszton lévő tagja.

Egy baráttól kaptam olvasni egy beszélgetést. Sportlapban jelent meg, két részletben. Egy egykori sportvezető vallomását önmagáról, a hazai futballról. És egyebekről.