Álláspont

Európa mai bajaival, főleg az Eurábia tézissel, és a Nyugat iszlamizációjával az utóbbi időben sokan foglalkoztak. Több tucat könyv, és komoly tanulmány jelent meg, melyek feltárják, analizálják a helyzetet, figyelmeztetnek a veszélyre.

Keményen elítélte a bukaresti hatalmat az Európai Parlament (EP) a kedden megszavazott állásfoglalásban. Az Európai Bizottság (EB) sem bánt kesztyűs kézzel, az utóbbi 11 év legnegatívabb hangnemű országjelentését fogadta el a romániai igazságügy helyzetével kapcsolatosan.

Az I. világháború befejezésének – a francia–angol–német fegyverszünet aláírása – kapcsán megemlítettük a Nyugati Jelenben, hogy vasárnap megkezdődött a francia fővárosban a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvény, amelyet számos (a szervezők közleménye szerint 65) állam- és kormányfő, meg sok más főember is megtisztelt jelenlétével.

Ha tegnap vagy ma megkérdezték volna, megkérdeznék a román kormánypártok és a végrehajtó hatalom vezetőitől, melyik a pillanatnyi legcsúnyább szitokszó, alighanem az MCV-t említenék első helyen.
Az Európai Bizottság ugyanis november 13-án (mégis szerencsétlen lenne a 13-as szám?) hát, hogy is mondjuk, eléggé elmarasztalta Romániát. S ami legalább ugyanilyen fájó, hogy ugyanakkor Bulgáriát, nagy riválisunkat az Unió utolsó helyei elfoglalásának tekintetében ha nem is nagyon-nagyon, de hozzánk képest határozottan feldicsérte, s kilátásba helyezte: ha így haladnak a dolgok, megbizatásának végén (jövőre lesznek az Európai Unió parlamenti választásai, ami után az Unió is új vezető szerveket kap) megszabadulhat az MCV-től.

Az iskolásoknak szánt házi feladat nem a szülőnek szól. Legtöbbször viszont nem maradhat ki belőle a szülő, hiszen vannak esetek, amikor a gyerek önállóan nem tudja ezeket elvégezni, segítségre van szüksége. 2016 óta miniszteri rendelet szabályozza, hogy otthon hány órát tölthetnek házi feladat megoldásával a nebulók, bár ezt azóta sem ültette gyakorlatba senki.

A német belpolitikai helyzet rövid idő alatt jelentős változásokat hozott és a következő hetekben további szerepcserékre és talán új politikai stratégiára lehet számítani.

Ha a romániai oktatásügyi rendszerről sokat beszélnek, írnak; ne lepődjünk meg: egy ország, amely valamit is ad magára (legalábbis látszólag), állandóan napirenden tartja a kérdést.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága trónjának várományosa, Károly walesi herceg (Charles Philip Arthur George) november 14-én tölti be 70. évét.

Vasárnap Európa-szerte nagy köztéri rendezvények során emlékeztek az első világháborút lezáró fegyverszünet megkötésére. 1918. november 11-én 11 órakor elhallgattak a fegyverek – de csak két évtizedre.

Olvastam a minap, hogy a romániai államelnökök népszerűségi listáját az 1989-ben kivégzett diktátor magasan vezeti.

Liviu Dragnea ismét támadásba lendült, nemcsak politikai ellenfelei, hanem szövetségesei ellen is. És nyilván az igazságügy és az állítólagos „párhuzamos állam” ellen.

Napok óta lázban tartja a hazai sajtót, hogy november 9-én (azaz tegnap) kisorsolásra kerül az az öt bíró, aki a Szociáldemokrata Párt és a parlament alsóházának elnöke, meg több más fontos köztisztviselő ügyét felülvizsgálja.

Néztem az ominózus csíkszeredai kupameccset. Az első osztályban futballozó bukaresti és a harmadik osztályú helyi csapat küzdelmét.

Tegnapelőtt a román parlament képviselőháza megszavazta a Marosvásárhely–Iaşi autópálya építéséről szóló tervezetét.
Illetve... nehéz meghatározni, hogy mit is. Hiszen a parlament a törvényhozás szerve, a konkrétumokról az általa felhatalmazott kormány dönt – arról, hogy az egy évre szóló, esetenként hosszabb kifutású időszakra vonatkozó országos költségvetés keretében mit és hogyan finanszíroz.
Ha jól tudom (ha mégsem így lenne, elnézést kérek) először fordul elő, hogy – közismert román kifejezéssel élve – az ökröket a szekér mögé (és nem elé) fogják.

Szeretünk lokálpatrióták lenni, s akinek még a génjei is hordozzák azt a felsőbbrendűséget, miszerint – csak azért, mert székely – ő a legjobb, ebből következik, hogy amit tesz, előállít, annak minősége túlmutat mindenen.