Álláspont

Két érdekes napot tudhatunk magunk mögött. Közük nincs egymáshoz.
Az egyiket a természet adta, a másikat a történelem kreálta.

Úgy látszik hiába nyerte meg az amerikai elnökválasztást Donald Trump, nem került le a liberálisok céltáblájáról.

Miért mondanám, ha nem így volna: bizony elfogadnám (sajnos, senki se ajánja fel) az Amerikai Egyesült Államok elnökének évi járandóságát.

Nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Szatmáron, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön is utcára vonult – könyvvel a kezében – a hétvégén a dühös és csalódott magyarság a felekezeti iskolák ügyében.

M. Sándor barátom hívott fel vasárnap délután „frissiben”, hogy láttam-e az UTA alig befejezett mérkőzését.

Gazdagnak lenni jó (saját tapasztalatból ugyan nem tudom alátámasztani a tézist), de hogy jó, arra abból következtetek, hogy nagyon sokan erre az állapotra vágynak.
A gazdagság azonban relatív fogalom.

Nem vagyok egyedül az ismeretségi körömben, aki büszke volt a pankotai II. ligás focicsapatunkra.

Azt mondják: ez a választási kampány más lesz, mint a többi volt.
Tegnap, amikor megkezdődött, egy hónappal a december 11-én, vasárnapi napon esedékes parlamenti választás előtt, még nem sokat érezhetett belőle az átlagos halandó – a következő 28 nap alatt majd meglátjuk.

Két csöves ül rongyos, cafatokkal díszített szerelésben egy útszéli padon. Kefét régen látott, levált talpú lábbelijükön átfúj a novemberi, hideg szél. Borostás arcuk borotva pengéért kiált, vállukra lógó, zsíros hajtincseiket mostanában nem áztatta sampon.

Donald Trump tipikus amerikai sikertörténetbe illő módon nyerte meg az államfői választást. Önerőből, hatalmas ellenszéllel szembe győzte le szinte mindkét nagy párt gépezetét.

A németek mást vártak, és kellemetlen meglepetésben volt részük. Számomra is meglepetés született ma reggel, de kellemes. Bevallom nem szimpatizáltam Hillaryval – nem a személye zavart, a Clinton „clan” működése, és a csoport mögött álló erők, amik inkább a másik jelölt mellé állítottak.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség kampánynyitó ünnepségén azt kérte: alkotmányba kell iktatni az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéreteket.

Tegnap kora délelőtt már a hivatalos végeredmény közzététele előtt kétségtelenné vált: a politikai körökön kívülről érkezett Donald Trump, a milliárdos üzletember lesz az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke a következő – tulajdonképpen a január 20-i beiktatása után – kezdődő négy esztendőben.

Bevallom: az év tizenkét hónapjából novembert kedvelem a legkevésbé. Nem szeretem az egyre zsugorodó napokat, a korai sötétedést, a hidegülő éjszakákat, a csípős reggeleket, a csontig hatoló hideg esőket.

Érdekes hír látott napvilágot tegnapelőtt, mely szerint a katonai ügyészek, meg a legfelső ügyészség emberei a szenátus székházában tanulmányozzák a forradalom iratait.