A pénz őszentsége

A Román Ortodox Egyház (BOR) központi vagyonkezelője által a pénzügyminisztériumnak leadott mérleg szerint a 29 egyházmegye közül 15 – a többi 14 mérlegét nem hozták nyilvánosságra – tavaly 271,43 millió lej jövedelmet összesített, 30 százalékkal többet, mint a válság mélypontjának számító 2009-ben. S mivel a kiadások csak 19 százalékkal emelkedtek, a profit a 2009-es 32,19 millió lejről 2010-ben 57,18 millió lejre ugrott, adta hírül a Săptămâna financiară (Sfin) gazdasági hetilap. Gazdaságosság szempontjából a Tomis Püspökség volt a legeredményesebb, miután 2010-ben 3,1-szer nagyobb bevételt jegyeztek fel hivatalosan, mint egy évvel korábban, és a profitjuk elérte a 29,3 millió lejt.A gyarapodás egyik oka, hogy 2010-től a hivatalosan elismert egyházak további adókedvezményekhez jutottak: nem fizetnek 16 százalékos adót az vagyoni eladások után, nem fizetnek profitadót a kereskedelmi tevékenység (kultikus tárgyak, gyertyák stb.) és bérbeadás után, gyakorlatilag az egyházak állam az államban. Az adómentesség egyetlen feltétele, hogy az így megtakarított összegeket a templomok, épületek karbantartására, oktatásra, jótékonyságra stb. fordítsa, csakhogy ezt senki nem ellenőrzi, a pénzügyminisztérium becsukott szemmel elfogad minden, a BOR által leadott mutatót. És szintén a gyarapodást segíti elő, hogy az egyház továbbra is őrzi a gyertyaöntési, egyházi könyvkiadási, ruhagyártási monopóliumot, és ezek közül köztudomásúlag a teljesen ellenőrizetlen gyertyaöntés termeli a legtöbb pénzt.Hasonlóan ellenőrizetlen a templomépítésre gyűjtött-kapott pénzek felhasználása, a lap szerint a BOR semmilyen hivatalos adatot nem adott közre, hogy például 2010-ben hány templom épül és pontosan milyen forrásokból. A kormányrendeletekből annyi kiderült, hogy az állam 20 millió lejjel támogatta a templomépítéseket, -restaurálásokat, és 2009-ben, amikor a „civil világ” keményen érezte a válság hatásait, a BOR 234 új templom építését rendelte el, miközben folytatták az előző években megkezdett 949 (!) templom építését.A Sfin idézi a BOR által egy uniós szociális pályázat ürügyén megrendelt, az egyház szervezési kapacitását vizsgáló jelentést, amely szerint az ortodox papok egyik fő gondja, hogy a hívek szívesebben adományoznak templomépítésre, „tartós célokra”, mint szociális támogatásra, alkalmi jótékonyságra. Ennek oka, hogy az egyház szociális tevékenysége minimális, ezért a hívek beállítottsága is ehhez alkalmazkodott. Az átvilágítás megjegyzi, hogy az arányok megváltoztatása csak a papok adománygyűjtési szokásainak, taktikáinak módosításával lehetséges.A BOR kereskedelmi-pénzügyi sikereivel kapcsolatban Daniel pátriárka kijelentette, „nem szabad azért irigyelni az egyházat, mert jobban megszervezi tevékenységét, hanem az egész gazdaságot kell felelősen fejleszteni”.