Adójövedelmek az EU-ban

Mekkora jövedelmekből gazdagodnak az államok? A gazdasági válság okozta megszorítások reflektorfénybe hozták a kérdést. A közkiadások ugyanis az államkassza bevételeitől függnek.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb tanulmánya a tagországok adójövedelmeit vizsgálta meg, mindenekelőtt a nemzeti össztermék (GDP) százalékos arányában.

2008-ban az EU 27 tagországában összesen 5064 milliárd euró adójövedelem gyarapította az államkasszákat, ami az uniós GDP 40,5%-át jelenti. A 40% természetesen átlag, országonként jelentős eltérések adódnak. Dániában az adójövedelmek a GDP 49%-át tették ki, Svédországban 47,9, Belgiumban 46,5, míg Lettországban és Szlovákiában csupán 29,3, a sereghajtó Romániában csak 28,8 százalékát.

Ország

Adójövedelem a GDP %-ban

Nettó összeg (milliárd euró)

Dánia

49

114,26

Svédország

47,9

157,02

Belgium

46,5

160,21

Franciaország

44,6

868,93

Ausztria

44,4

125,05

Finnország

43,4

79,86

Olaszország

43,2

677,26

Németország

40,6

1013,57

Magyarország

40,5

42,73

Hollandia

39,8

237,14

Nagy Britannia

38,9

707,92

Portugália

37,7

62,81

Szlovénia

37,6

13,96

Csehország

36,2

53,50

Görögország

35,1

83,92

Lengyelország

34,3

124,47

Spanyolország

33,9

369,52

Bulgária

33,3

11,37

Észtország

32,3

5,19

Írország

30,8

56,00

Litvánia

30,6

9,89

Lettország

29,3

6,79

Szlovákia

29,3

18,97

Románia

28,8

40,24

 

 

 

EU-27

40,5

5063,72

 

Vagyis az összes adónemből több mint 1013 milliárd euró áramlott a német államkasszába, Romániában csak valamivel több 40 milliárdnál.

Az állami bevétel az adók mértékétől és összetételétől függ. Az adók ugyanis három fő típusba sorolhatók: a termékadók (áfa, vámilletékek, egyéb termékekre szabott illetékek), a lakosság jövedelemadója, valamint a társadalombiztosítás.

A termékadókból származó jövedelem EU-s szinten a GDP 13,4%-t tette ki. Bulgáriában az arány jóval nagyobb, 18,6% volt, Svédországban 18,4%, Dániában pedig 17,4%, míg Spanyolországban csupán 10,2%, Szlovákiában 10,8% és Lettországban 11,1%. Magyarország államkasszája átlagon felül gyarapodott a termékadókból, hiszen azok a GDP 16%-át tették ki, míg Romániában az arány kisebb, 12% volt a válság előtti évben, amikor a fogyasztás csúcsokat döntött.

A különböző jövedelemadók összesen hasonló súllyal rendelkeznek uniós szinten, mint a termékadók, arányuk 13,1% az uniós GDP-hez viszonyítva. Természetesen e téren is jelentős különbségek adódnak: Dániában az arány 29,7%, Finnországban 17,5%, Svédországban 17,4%, míg Szlovákiában csak 6,4%, Bulgáriában 6,5% és Romániában 6,7%. Dánia kimagasló szintje azzal magyarázható, hogy a szociális kiadásokat a jövedelemadóból fedezik, nem a társadalombiztosítási (TB) alapból, mint a többi ország.

Végül a TB-hozzájárulásokból befolyó összegek az uniós össztermék 12,8%-a. Csehországban a TB-hozzájárulások a GDP 16,2, Franciaországban 16,1%, Németországban 15,3 százalékát teszik ki. Ellenben a fentebb említett ok miatt Dániában csupán 1%-ot ér el, Írországban 5,3%-ot, Nagy Britanniában 7,9%-ot. Romániában az arány 9,4%, míg Magyarországon 13,8%.

Az Európai Unió statisztikai hivatala adatai alapján kiderül, hogy egyes országok (főleg a skandinávok, britek, írek) inkább a termékekre és – előbbiek – a személyi jövedelmekre vetnek ki jelentős adókat, míg a TB-hozzájárulást alacsony szinten tartják. Ellenben a franciák, németek és a kelet-európaiak inkább magas TB-hozzájárulásokat szabnak és kisebb áfát, illetve személy-jövedelemadókat alkalmaznak.