Áfaemelés – matematika és valóság között

Mint ismeretes, a kormány július elsejétől 19-ről 24 százalékra emelte a hozzáadottérték-illetéket (TVA, magyarosan áfa). Már akkor szárnyra keltek olyan hírek, miszerint ez az intézkedés drasztikusan megemeli majd az árakat. Nos, ennek néztünk utána, közel egy héttel a rendelkezés életbe lépése után az aradi nagypiacon.Előzetesként érdemes felidézni Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank kormányzójának július 5-i nyilatkozatát, amely szerint az áfa 5 százalékos emelése 4,2 százalékos növekedéshez vezetne, ha teljes mértékben minden árban tükröződne. „A fogyasztói kosárban vannak olyan termékek is, gyógyszerek, könyvek, szállodai szolgáltatások, kb. 5 százaléka a kosárnak, amelyek áfája 9 százalékos. Vannak nulla áfájú termékek is – orvosi szolgáltatások, mozi- és színházjegy, körülbelül 4 százalék értékben. Következtetésképpen, ha a számtant vesszük figyelembe, a növekedés 3,9 százalékos lesz – állította Isărescu, aki elmagyarázta: az áfa-emelés nem mutatkozik meg egyértelműen és teljes mértékben minden árban, mert Romániában jelenleg is alacsony a kereslet. A gazdaság kicsit bonyolultabb. Már néhány nap után is láthatjuk, hogy az áremelés nem olyan nagy. Eddig egyetlen árunak sem ment fel 5 százalékkal az ára. Ez azzal magyarázható, hogy Romániában alacsony a kereslet” – tette hozzá.Számtan ide, statisztika oda, a valóság ennél sokkal színesebb. Az aradi nagypiaci állapotok, természetesen, nem általánosíthatók, de négy helyzet egyértelműen azonosítható. Először is vannak az őstermelők, akik nem áfakötelesek, és, bár, például, a benzint vagy a motorolajat drágábban kell megvenniük, nem drágítottak: így is nehezen kél el az áru – mondják.Másodjára vannak a kiskereskedő viszonteladók, akik nagykereskedelmi cégektől szerzik áruikat, immár drágábban. Egyelőre ők sem emeltek, inkább „lenyelik” az áfakülönbözetet, mert nem szeretnék elveszteni vásárlóikat.Aztán vannak, akik különböző élelmiszeripari cikkeket forgalmaznak. Ők a meglévő készlet erejéig megmaradtak az eddigi áraknál, csak az új beszerzés után változtatnak, friss termékek esetében azonban máris léptek.És végül: a piac, az piac! Olyan áremelés is előfordul, amelynek semmi köze az áfa változásához, egyszerűen a kínálat-kereslet viszonyát tükrözi, mint, például, a paradicsomé, amelynek ára egy lejjel emelkedett pár nap alatt a csökkenő kínálat miatt.De lássunk néhány konkrét példát, amely jócskán ellentmond a jegybank sokat tapasztalt kormányzója véleményének. Egy eddig kétlejes vekniért most 2,10 és 2,20 lejt is kell fizetni. Ez milyen növekedés? 5, illetve 10 százalék. Egy eddig 15 lejes termék most 16 lejbe kerül, ez 6 százalékos emelés. És, bár a cigaretta nem létszükséglet, sőt!, egy csomagjának ára szintén több mint 10 százalékkal emelkedett központi intézkedéssel, egységesen 1 lejjel. Igaz, a libamáj ára a Forray utcában „csak” 2 százalékkal nőtt!...Nos, mit is mondott Isărescu? Eddig egyetlen árunak sem ment fel 5 százalékkal az ára. A valóság ennek jócskán ellentmond. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az áfakülönbözetek, valamint az alacsony romániai kereslet, illetve a piaci állapotok befolyásolják az árakat, és ez szintén egy kis matematika: szó sincs arról, hogy az áfa 5 százalékos emelésének az árak hasonló növekedéséhez kell vezetnie! És mégis ez történt, sőt!Jó hír annak, aki szereti a görögdinnyét: tegnap megjelent az első olténiai szállítmány, amelynek kilóját 2 lejért kínálják, 1 lejjel olcsóbban, mint az eddig kapható külföldit...