IMF: Nem „piactorzító” kiigazításra van szükség a magyar büdzsében

A Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttségének vezetője a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások szombati felfüggesztése után úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon nem volt szó Magyarországgal kötendő esetleges újabb – 2011-re, 2012-re szóló – hitel-megállapodásról.

„Tudjuk, hogy mi hangzott el nyilvánosan, de a tárgyalásokon nem mentünk el eddig, mert először nyilvánvalóan a gazdaságpolitikai kérdéseket kellett tisztáznunk, és még nem tisztáztuk ezeket” – közölte a Reuters hírügynökségnek adott interjújában Christoph Rosenberg, az IMF-küldöttség vezetője, aki elmondta, hogy az IMF többet szeretne tudni a jövő évi költségvetésre vonatkozó kormányzati tervekről. „A következő tárgyalásig – hacsak nem az mindjárt a jövő héten lesz – a kormány előbbre jut a 2011-es költségvetés tervezésében, és az egy nagyon fontos költségvetés lesz” – jelentette ki.

„Magyarországnak továbbra is költségvetési nehézségekkel kell megküzdenie – nem csak idén, hanem jövőre is, ami a fontosabb év – de az IMF ezután is nyitott a tárgyalásokra, noha újabb tárgyalások pontos dátumát még nem jelöltük ki” – mondta Rosenberg már a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva.

Főleg költségvetési területen maradtak nyitott kérdések, ezen belül is a tervezett költségvetési intézkedések fenntarthatósága körül. Magyarország elszánt, hogy tartja magát a 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányhoz, de ennek biztosítékait illetően még vannak kisebb hiányosságok. 2011-ben a kormány csökkenteni akarja a költségvetési hiányt, de hogy milyen szintre, az kérdéses – jelentette ki.

A Reutersnak nyilatkozva az delegációvezető azt mondta, hogy az idei hiány biztosítékaiban található hiányosság a GDP 0,3 százalékát teszi ki. „Ennek a résnek a betömése jó alkalom lesz olyan tartós intézkedések bevezetésére, amelyekkel a következő évi hiánycél is elérhető”. Rosenberg szerint a 3 százalékosnál nem nagyobb GDP-arányos hiány elérését 2011-ben Magyarország számára több kötelezettsége és a gazdasági ésszerűség is diktálja.

„A nagy feladat a 2011-es év lesz (...) számos gazdasági kiigazítást kell elvégezni, de ezeket nem rövid távú, piactorzító intézkedésekkel kellene elérni, mint, például, a bankokra kivetendő különadó” – mondta Rosenberg. Arra a kérdésre, hogy a bankok különadóját jövőre el kellene-e már törölni, vagy fent lehetne tartani, de sokkal kisebb mértékben, azt felelte: a dilemma valóban így vetődik fel, és az utóbbi megoldás a válasz.

Két hétig tartó intenzív tárgyalássorozat után az IMF küldöttsége visszatér Washingtonba, az Európai Bizottság (EB) elhalasztja a magyaroknak nyújtott hitel felülvizsgálatának lezárását. Az IMF továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, a brüsszeli bizottság helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások – közölték a szervezetek szombat este az MTI-vel.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közleményben reagálva hangsúlyozta: a kormány folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken, és folytatja a tárgyalásokat is a nemzetközi szervezetekkel.

***

Elemzők szerint rossz hír a piacnak a tárgyalások félbeszakadása

Rossz hír a piacnak, hogy félbeszakadtak a magyar kormány tárgyalásai a nemzetközi intézményekkel, ez a forint gyengüléséhez, és kamatemeléshez vezethet – válaszolták az MTI által megkérdezett elemzők.

Azért rossz hír a piacnak a tárgyalások félbeszakadása, mert azt jelzi a befektetőknek, hogy a magyar kormány együttműködése a nemzetközi szervezetekkel nem gördülékeny – mondta Ádám Zoltán. A Takarékbank vezető elemzője szerint már a néhány héttel ezelőtti kommunikációs bakisorozat is megmutatta, hogy Magyarország kockázati (CDS) felára, amely akkor még Oroszországéval és Törökországéval volt egy szinten, a kockázatosabb román, horvát, bolgár felárral lett azonos.

Az elemző úgy véli, feltehetően azért szakadtak félbe a tárgyalások, mert a magyar kormány nem rendelkezett B-tervvel, amely kompromisszumos megoldást jelenthetett volna.

A korábbi kommunikációs hibákat kijavította a kormány, amikor elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos hiánycél mellett, ezért nem érthető, hogy a jövő évi, Magyarország számára kötelező 3 százalékos hiányt miért kívánja feljebb tolni a kormány – magyarázta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint nincs lehetőség arra, hogy Magyarországnak 3 százaléknál nagyobb hiányt engedjen meg az Európai Unió, így a most folyó „pókerjátszmában” erre nem számíthat a magyar kormány.

Mindkét elemző úgy látja, hogy Magyarországon véget ért a recesszió, a gazdaság már növekedésnek indult, így a fiskális restrikcióra vonatkozó európai trendhez Magyarországnak is igazodnia kell.

A konkrét piaci reakciókat illetően Kondrát Zsolt nem zár ki hétfőn akár egy tízforintos forintgyengülést sem az euróval szemben. Ádám Zoltán erről nem kívánt nyilatkozni, de véleménye szerint a forinteszközök gyengülése várható. A Magyar Nemzeti Bank esetleges kamatemelését Kondrát Zsolt szintén nem zárta ki, de véleménye szerint ez feltehetően nem hétfőn történik. Ugyanakkor mindkét elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi piaci hangulat jelenlegi feszültsége miatt az EU-IMF delegáció hazautazásának negatív kisugárzása lehet a magyar pénzpiacra.

***

MSZP: Orbán ne veszélyeztesse az ország pénzügyi stabilitását

Az MSZP felszólítja Orbán Viktor kormányfőt, hogy ne veszélyeztesse Magyarország pénzügyi stabilitását és mindent kövessen el annak érdekében, hogy az ország hitelessége, finanszírozhatósága erős hazai és nemzetközi lábakon álljon.

Mesterházy Attila pártelnök az MTI-hez ma eljuttatott közleményében azt írta: amennyiben ez nem sikerül, az komoly következményekkel fog járni minden magyar ember, vállalkozás számára.

A politikus arra reagált, hogy két hétig tartó intenzív tárgyalássorozat után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége visszatér Washingtonba, az Európai Bizottság (EB) pedig elhalasztja a magyaroknak nyújtott hitel felülvizsgálatának lezárását. Az IMF továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, az EB pedig helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások – közölték a szervezetek szombat este az MTI-vel.

„Felszólítjuk Orbán Viktor kormányát, hogy hagyjon fel az arrogáns és felelőtlen magatartással” – írta Mesterházy Attila. A pártelnök hozzátette: az IMF-fel, az EU-val folytatott tárgyalások tétje, hogy Magyarország megőrzi-e nehezen helyreállított nemzetközi tekintélyét, hitelét a világban és a külföldi pénzpiacokon.

Mesterházy Attila szerint senki sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan bebizonyítja az Orbán-kormány, hogy alkalmatlan a válság kezelésére, egy koherens költségvetés és gazdaságpolitika kidolgozására. „Voltak ennek már előzményei, hiszen a Kósa–Szíjjártó páros felelőtlen mondatai megmutatták, mit okoz a hozzá nem értés pénzügyi kérdésekben” – fogalmazott, majd hozzátette: „Amit a napokban láttunk a Matolcsy úr által vezetett kormánydelegációtól, az szintén vagy dilettantizmus vagy tudatos károkozás”.

Az MSZP arra is felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a tárgyalásokon történteket, hogy pontosan lehessen látni, mi okozta azok megszakadását, aminek már puszta ténye is rontja Magyarország pozícióját, és azonnal jelölje meg az egyeztetések folytatásának dátumát.

(hirado.hu/MTI)