Kedvező időjárás, közepes termés

Európa-szerte nagy károkat okozott a kalászosokban a tavaly őszi vetés utáni szárazság, amikor a magvak nedvesség hiányában ritkán vagy egyáltalán nem tudtak kikelni, de az idei, késő tavaszi fagyok, illetve az utánuk következett szeszélyes időjárás is sokat rontott a terméskilátásokon. Hogy aratás közeledtével, a jelzett feltételek között régiónkban milyen termésre lehet számítani, az alábbi körképben próbáljuk szemléltetni.Majláthfalván nem panaszkodnakSipos György agronómus, majláthfalvi nagygazda szerint mindenki azt gondolta, hogy a télen lehullott 50 centis hó, illetve tavasszal a földbe került csapadék nagy mennyiségű nedvességet jelent. Ez viszont nem igaz, mert tavasszal a földben nagy volt a csapadékhiány, ugyanis az 50 centis hó csupán 50 milliméter csapadékot jelent, de az utólag esett esővel együtt sem érte el a 100 millimétert. Mivel a földben nem volt elegendő csapadék, a megfelelő vízgazdálkodási helyzet sem állt vissza. E csapadék csak pillanatnyi előnyt jelent a szárazság előtt. A búza nem igazán szenvedett csapadékhiány miatt, inkább az viselte meg, hogy fagyban sokáig maradt hótakaró nélkül. Majláthfalván nem panaszkodhatnak, mert korán vetettek, a búza megerősödve várta a telet, ezért az állaga jónak mondható. Talán a sűrűségen lehetett volna még javítani. Repcéről idén nem lehet beszélni, hiszen a szárazság miatt az nem kelt ki, egyszerűen eltűnt. Maga is vetett 100 hektárt, amit kitárcsázott. Helyette tavasszal napraforgót vetett.A búzatermés viszont jó közepesnek ígérkezik, már csak a minőségi mutatóknak kell majd megfelelniük az elvárásoknak. Ha a felvásárlási árak megfelelők lesznek, kompenzálni fogják a mennyiségi kiesést. Majláthfalván a kapás- növények kissé szenvedtek a legutóbbi vihartól, amelyik Sipos napraforgójából is lefektetett 60 hektárt, de térdhajtással kezd helyreállni, ami meglehet, terméskieséssel is jár majd. Hasonló jelenséggel 36 évi gazdálkodás alatt nem találkozott. A búzának és az árpának fel van szakadva a gyökere, annak az eső már nem használ, a sörárpa aratásához akár a hét végén is hozzá lehet fogni. A napraforgó és a kukorica nagyon szép, viszont most következik majd az a kritikus időszak, amikor a zavartalan fejlődéséhez 1-2 kiadós esőre mindenképp szükség lesz.Napraforgó-felvásárlók kopogtatnakHorváth Imre Németszentpéteren 600 hektáron gazdálkodik. Amint elmondta, az idei termés igen rosszul indult, hiszen a búza fejlődésében az őszi bokrosodás elmaradt, az ugyancsak ősszel vetett repcét tavasszal ki kellett tárcsázni. A tavasz már jobban indult, mivel maga is azok közé tartozik, aki a hektáronként elvetni javasolt vetőmagmennyiségnél többet vetett. A búzából javasolt 200 kiló helyett 250-et vetett hektáronként, így tudta elérni az optimális sűrűséget. Ha viszont ilyen sűrűség mellett megtörtént volna az őszi bokrosodás, több műtrágya adagolásával a talaj ebben az esetben is fel tudta volna nevelni a nagyobb mennyiségű búzát. A 200 hektár búzáját szerinte 3 héten belül aratni lehet. Mivel a kapás- növények közül a napraforgó jobban bírja a szárazságot, a 200 hektár vetés nagyon jól mutat, már elindultak a felvásárlók szerződést kötni rá, 1,7 lejt kínálnak a napraforgómag kilójáért. Horváth a termés felét leszerződi, a másik felével viszont vár a piaci ár alakulására. A 200 hektár kukoricavetés is szépen fejlődik, 1-2 kiadós esővel jó termést hozhat.Hamarabb vetett, jobban jártZágoni Szabó András agronómus Pécskán a kalászosokat a szokásos időpontnál kissé később vetette, amivel szerinte jobban járt. Ugyanúgy tett tavasszal a napraforgó, illetve a kukorica vetésével is, amelyeket a fagyok után vetett el. A 90 hektár kései búzát az elmúlt héten kezelte másodszor, az aratásához csak július derekán kíván hozzálátni, hektáronként 40-45 mázsás termésre számít. Ha viszont a jelenlegi hőség nem enyhül, valószínűleg hamarább beérik. A tavaszi esők jóvoltából a 30 hektár napraforgó, illetve a 90 hektár kukorica is igen szép termést ígér.Ígéretes kilátások KisiratosonKisiratoson Szatmári Attila 200 hektár termőföldön gazdálkodik, amiből 65 hektárt tesz ki a búza. Ez nagyjából 85%-ban kelt ki, minden kezelést, szükséges műtrágyát megkapott, a másfelé pusztított jégverés is elkerülte, ezért hektáronként 50 mázsás termésre számít. A fiatal gazda szerint, az aratását július végén, augusztus elején lehet majd elkezdeni. A kapásnövények közül mintegy 120 hektár kukoricát, továbbá 16 hektár napraforgót vetett. Az április elején elvetett napraforgó szépen kikelt, ezért 30 mázsás átlagtermésben reménykedik. A májusban érkezett esők jóvoltából a tavalyihoz viszonyítva a kukorica is nagyon ígéretes, kötéskor azonban mindenképp kellene rá eső – mondta el Szatmári Attila.Sokat segített a kövér májusNagyzerinden ifj. Tyukodi Lajos 100 hektáron gazdálkodik, amiből 35 hektár kalászos. Ebből 5 hektár sörárpa, 10 hektár takarmánybúza, míg 20 hektár kenyérbúza. Az őszi vetések elég rosszul keltek ki, később azonban olyan kedvező volt az időjárás, hogy a vetések utolérték magukat. Az idősek ezt úgy nevezik: “a kövér május” nagyon sokat segített, ezért most szépek a kalászos táblái, ilyen jó termés már régen ígérkezett Nagyzerinden, ahol a hektáronként 30-35 mázsa bőséges termésnek számít. A mostani hőségben a gabona szemlátomást érik, a gyökere megszakadt, ezért az árpa aratását két héten belül el lehet kezdeni. Az esős májusnak köszönhetően, a kapásnövények is szépen fejlődtek, a csapadék is elegendő. Most már csak a jégesőtől féltik, mivel a gazdák általában nem kötnek a termésre biztosítást. Az előző években kukoricát csak saját használatra, 2-3 hektárnyit vetett. Volt olyan év, amikor 200 sertést, de bikaborjakat is nevelt, csakhogy a vágóhidak felszámolásával derékba törték a hazai állattenyésztést, a felnevelt állatokat nem lehetett eladni. Manapság már csak saját szükségletre tenyészt 5-6 sertést. A kukorica viszont általában jól fizet, ezért idén 25 hektárra emelte a termesztett mennyiséget.Fontos az állandó jövedelemAz Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás szántóföldjei szárazabb időszakban jobb termést adnak, mint csapadékos időjárás közepette – bocsátotta előre Szabó Zoltán agronómus, elnök. Ha télen, illetve tavasszal az átlagosnál több a csapadék, az sokkal több kárt okoz, mint a száraz időszak. A 250 hektár búzavetésük, a 80 hektár takarmánybúza, valamint a 30 hektár takarmányárpa az őszi szárazság miatt később kelt ki, a bokrosodás is gyengébb volt, de az áprilisi esőzések helyrehozták. Rekordtermésre nem lehet számítani, de jó közepes, hektáronként 40 mázsa feletti várható. Az árpát június végén, míg a búzát július 10-e táján lehet majd aratni. A kombájnoknak, szállító járműveknek a betakarításra történő előkészítése a megszokott ütemben zajlik. A 85 hektár napraforgó, illetve a 250 hektár kukorica vízellátása egyelőre biztosított abban a reményben, hogy a rekkenő hőség nem tart túl sokáig. A kukorica kötéséhez mindenképp szükség lesz még esőre. Az állatállományt megtartották, jelenleg borjakkal együtt 62 szarvasmarhát, 550 juhot, illetve 5 lovat tartanak. 4 évvel ezelőtt, amikor nagyot zuhant a tehéntej felvásárlási ára, fel akarták számolni a tehénállományt. Szerencsére, nem tették, ezért a tej felvásárlási árának az ingadozásai közepette is állandó jövedelemre számíthatnak, ami biztonságérzetet ad.Jótékony tavaszi esőkMolnár Imre simonyifalvi agronómus Bélzerinden gazdálkodik. A 32 hektár búzavetése az őszi rossz kelés, gyenge fejlődésnek indulás után, a tavaszi esőzések következtében helyrejött, hektáronként 35-40 mázsás termés várható. A magvak még tejesek, ezért jó két hetet még várni kell az aratással. Simonyifalván és környékén általában kevesen adják el az idei termést, azt inkább tárolják a jobb felvásárlási árak reményében. 1 hektárnyi takarmányárpát is termeszt a saját fogyasztásra tenyésztett sertések számára. A 20 hektár kukorica, illetve a 15 hektár napraforgó szépen fejlődik, jó termést ígér, ha még kap esőt – mondta el a bélzerindi határban mobiltelefonon elért Molnár Imre gazdálkodó.BizakodásAmint körképünkből is kiderül, az ősszel rosszul indult vetések a tavaszi esőzések következtében feljavultak, jó közepes termést ígérnek, ami bizakodással tölti el a gazdálkodókat.„A tavalyihoz hasonló, jó termés ígérkezik”Temes – Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági területével rendelkező megyéjében idén is jónak ígérkezik a termés – tudtuk meg Tiberiu Lelescu (még) hivatalban levő mezőgazdasági igazgatótól. – A tavalyihoz hasonlóan jó mezőgazdasági évünk lesz az idén is – nyilatkozta lapunknak Lelescu. – A nedvesség- többlet befolyásolja ugyan az árpa-, sörárpa- és búzatermést, de nem befolyásolja döntő módon. A kalászok 10-20%-át betegségek támadták meg, jelentkezett a penész. Ahol a gazdák nem végeztek megelőző kezelést, utólag már nem érdemes, mert az utókezelés nagyon sokba kerül. A többlet- nedvesség egyrészt segít, másrészt károsít, a mezőgazdaságban a túl sok eső is gondokat okozhat.– Mekkora károkat okoztak a júniusi viharok?– A viharok, esőzések – helyenként valóságos tornádók – elsősorban a kukoricát károsították, de részben az árpát és a búzát is. A súlyos viharkárokat szenvedett mezőgazdasági terület nem haladja meg a 300 hektárt. A legnagyobb károkat a megye délkeleti részéből jelentették, elsősorban Facsád, Kurtya, Marzsina, Tamásd és Kőfalu környékéről. Utóbbi településen a parasztgazdaságok, az utak és a hidak is károsultak. A Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője is részt vett a kárfelmérésben. Van rá remény, hogy a természeti csapás nyomán keletkezett veszteségekért kártalanítják a gazdákat. A jégverés elszigetelt jelenség volt, véleményem szerint nem befolyásolja a termést. – Hogyan alakult a legfontosabb kultúrákkal bevetett területek nagysága a megyében?– Búzával mintegy 10 000 hektárral kisebb területet vetettek be, mint a tavaly, kukoricával ezzel szemben 30 ezer hektárral többet, de nőtt a napraforgóval bevetett terület is. A repcetermés igen gyenge lesz, a bevetett terület mintegy 20%-a hoz termést, a többi elfagyott a télen. – Mekkora terület maradt parlagon idén?– A parlagon maradt mezőgazdasági terület évről évre feleződik Temes megyében. 2010-ben még 120 000 ha volt, 2011-ben 60 000 ha, idén pedig arra számítok, hogy nem lesz több 20 000 hektárnál. A csökkenés nyilvánvaló és elsősorban annak köszönhető, hogy aki nem dolgozza meg a földjét, nem részesülhet föld- alapú támogatásban. Nőtt ugyanakkor az érdeklődés a mezőgazdaság iránt, mert javult a termékek ára az utóbbi években.– Az állattenyésztés iránt mekkora az érdeklődés?– Nőtt a juh- és sertésállomány Temes megyében, akárcsak a szárnyasoké. Stagnál viszont a tejelő tehenek száma, a tejre kicsi a kereslet, nem vonzó a gazdák számára. A szarvasmarha-állomány csökkenő tendenciát mutat, enyhén nőtt a húsukért tenyésztett állatok száma.– Mikor kezdődik az aratás?– Egy héten belül elkezdődik az árpa és a sörárpa aratása, a termés hasonló lesz, mint tavaly, rosszabb semmiképpen sem. Jó árakra számítunk, a sörárpát a sörgyárak felvásárolják, az árpát takarmány készítésére használják. Azt ajánlom a gazdáknak, hogy ne adják el a termést a mezőről, inkább raktározzák el, mert a viszonteladók most alacsony árakat ígérnek. Ha nekik adják el a termést, a viszonteladóké lesz a haszon, a gazdák és a fogyasztók is rosszul járnak. A jó gabonatermés hatására olcsóbb lehetne mindennapi kenyerünk! A többlet-gabonatermést remélhetőleg sikerül exportálni. A belföldi szükséglet ki van elégítve egy évre, de megvan a lehetőség a gabonaexportra is.Reméljük, hogy nyugodt aratási időszakunk lesz, szélsőséges légköri jelenségek nélkül, amelyek tönkretehetik a termést!Közepes termésre számítanak ÓtelekenSzabó Csaba Zoltán óteleki mezőgazdasági vállalkozó inkább közepes termésre számít az idén. “A búza jó termést ígér, de a kukorica csak közepes lesz, mert mifelénk károsított a drótféreg – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szabó Csaba. – Mi 800 hektárt vetettünk be búzával, 800 hektárt kukoricával és mintegy 300 hektárt napraforgóval, kisebb területeken egyebet is vetettünk, pl. tönkölyt. Az aratással még várunk néhány hetet, de a szomszédban, Csenén már készülődnek az árpa levágásához. Mi az idén nem vetettünk árpát. Viharkárok, a túlzott esőzések okozta károk nem voltak Óteleken”Nincs gond a termésselHunyad megyében csak egészen kis mértékben érintette a mezőgazdaságot az elmúlt hetek szeszélyes időjárása. – A május végén, június elején lehullt jelentős csapadékmennyiség gyakorlatilag pozitívan befolyásolta a termést. A tavaszi szárazság után szükség volt ennyi esőre – véli Ştefan Ioan, a megyei mezőgazdasági igazgatóság (DADR) vezetője. Elmondása szerint Hunyad megyében összesen 290 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet tartanak nyilván, amiből kevesebb, mint 150 hektárban okozott kárt a múlt hetekbeli esőzés. Körülbelül 50 hektárnyi burgonyaföld, 50 hektárnyi kukorica, 25 búza és 2 hektárnyi veteményes került víz alá. – Azonban a pár napja beállt kánikula során e termőföldek hamar felszáradnak és nagy a valószínűsége, hogy a termés helyreáll – véli a mezőgazdasági igazgató. Tudomása szerint az említett területeknek csak egészen kis hányada volt bebiztosítva, így kártérítésre semmiképp nem számíthatnak a tulajdonosok. A DARD megyei vezetője szerint azonban az igazi gondot a tavaszi szárazság okozta. – Az őszi vetésnek több mint 25%-a pusztult el kora tavasszal a csapadékhiány miatt. Búzából például 5400 hektárnyi területet vetettek be ősszel, ebből közel 1500 hektárnyi elszáradt, nem tudott beérni. Hasonló a helyzet a megyében elég nagy tételben termesztett repcével is. A tavaszi vetések viszont rendben vannak, bár más évekhez képest, mintegy 20%-kal kisebb területet sikerült idén gabonával bevetni, szintén a tavaszi szárazság miatt. A termés viszont jónak ígérkezik. A felmérések szerint idén is 3000 kilogrammhoz közelít a hektáronkénti átlagos búzatermés.