Kevesebb, silányabb kenyérgabona

Aratásnak van a dandárja. Arad megyében 54 500 hektár búzát, takarmánybúzát és rozst vetettek el az ősszel. Az elmúlt hét elején elkezdődött aratásnak a 42%-át már elvégezték, az eddigi hektáronkénti átlagtermés a kultúrákra 3330 kiló. A munkálatokat leginkább az esővel, kánikulával váltakozó időjárás nehezíti, ami Nagylak, Pécska, Székesút és Vinga környékén került előrehaladott stádiumba, de 10 nap alatt valószínűleg mindenhol befejezik – tudtuk meg Popescu Vasiletől, az Aradi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság főtanácsosától. Az igazgatóság nem foglalkozik értékesítési lehetőségekkel, de tárolással kapcsolatban is csak általános dolgokat mondott Popescu. Hogy mi a valós aratási helyzet, annak a következő körképben próbáltunk utánanézni.Tárolási gondok szorításábanZimándközön Szabó Sándor 25 hektár földön gazdálkodik, amelyikből 10 hektárra búzát vetett. Az aratáshoz még nem fogott hozzá, mivel még nem tudja, mennyiért tudja eladni. Tárolási lehetősége nincs, az eddig kilójáért felkínált 0,35-0,38 lejért nem adhatja oda. Ugyanakkor jól tudja, a végtelenségig nem tarthatja a szárán, mert eső érheti, kiverhetik a magot a madarak, ezért a kedvezőtlen időjárás miatt amúgy is gyenge minőségű termés tulajdonságai tovább romolhatnak. Noha továbbra is keresi a kedvezőbb felvásárlót, kénytelen lesz hozzáfogni az aratáshoz, amelyiktől hektáronként 3500-4000 kilót remél. A búzánál sokkal jobban fizetett a 2,7 hektárnyi takarmányborsó, amelyikről hektáronként 4000-4500 kilót aratott. A reméltnél jobb borsótermés egy részét valószínűleg értékesíti, a fehérjében dús termés nagy részét viszont feleteti a 25 sertésével. Legnagyobb gondot egyelőre a búza okozza, amelyiket helyszűke miatt nem tud tárolni.Kínozzák, ahogy lehetSzapáryligeten ifj. Döme Mátyás a 30 hektár szántóföldjéből 5 hektárba őszi árpát vetett, amelyiket azonban megnyomta a talajvíz, 2000 kilónál nem termett többet. Hétfőn hozzáfogott a 8 hektárnyi búza aratásához is, tehát már meg tudja saccolni a várható termést. Ami nem túl rózsás, egyrészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de azért sem, mert az alacsony gabona-felvásárlási árak miatt nem engedhette meg magának az alapos műtrágyázás költségeit. Egyébként máskor is ennyi műtrágyát szokott adni a búzának, ami általában 2500-3000 kilót hoz hektáronként. Mostanában senkitől nem hallott felvásárló felől, de tavaly csak 0,40-0,50 lejt kínáltak érte. Akkor nem sietett túladni rajta, ezért még a tavalyi árpájának egy része is magtárban van. A család és a rokonság tulajdonát képező földterületet nem lenne érdemes megművelni, ha bérmunkában tenné, mivel a búzának hektárját 250 lejért aratják. Ha ócska is, de minden szükséges gépük, még egy kisebb kombájnjuk is van, ezért kínozzák a gazdálkodást, ahogy lehet. Ha nem sikerül jobb áron értékesíteni a gabonát, feletetik az édesapjával közösen nevelt 20 sertéssel, amelyeket viszonteladóknak könnyebben el lehet adni. A gazdák egyetlen bizodalma a támogatásban van, azaz csak volt, mert úgy hallatszik, a vállalkozói engedélyhez kötik. Ha szükséges, azt is kiváltja, hogy megtarthassa a gazdaságát.Sok a kárigénylésA Nagyzerind községben zajló aratás felől a polgármesteri hivatal mezőgazdasági megbízottjánál, Kasza Fláviusznál érdeklődtünk. A község 1400-1500 hektárnyi árpa- és búzavetésén az aratást elkezdték, csakhogy sok helyen még mindig annyira lágy a talaj, hogy a kombájnok nem tudnak rámenni. A nagyzerindi társulás vezetője éppen egy ilyen eset miatt panaszkodott, amikor a mély talajú búzatáblában megrekedt kombájnt 5 traktorral kellett kicibáltatni. Röviden, siralmas a helyzet. A talajvíz miatt a gazdálkodók a polgármesteri hivatalhoz sok kárigényt nyújtottak be, 40-60%-os, a talajvíz okozta kárral kapcsolatban. A helyszíni szemlék alapján az igények valósaknak bizonyultak. Legnagyobb gondok talán Feketegyarmaton mutatkoznak. Kasza Fláviusz állításait a nagyzerindi Kovács Ferenc is alátámasztotta, aki a 4 hektárnyi búzájának az aratásához a lágy talaj miatt még csak most tud hozzáfogni. Szerinte a községben a búza átlagosan 3000 kiló alatt lesz, míg a takarmánybúza talán 4000 kilót is adhat hektáronként.Vadász: 60% parlagföldVadászon Jakab Károly agronómustól érdeklődtünk az aratás felől. Szerinte a kisebb vízállásos területek kivételével az átlagosan 2500-3000 kiló hektáronkénti átlagtermést produkáló búza vágását nagyjából befejezték. Maradt a zab, illetve egy kevés tavaszi árpa. Vadászon nem csak a kalászosok termesztése esett vissza, amelyekből alig 100 hektárt vetettek, hanem általában a földművelés is. A szántóföldeknek szerinte több mint a 60%-a parlagon maradt.Szerény termés SimonyifalvánSimonyifalván Szalók János az általa megművelt 50 hektárból közel 20-ba árpát és búzát vetett. Mindkettő gyengére sikerült, hektáronként 2500 kiló körül adott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kenyérgabonának a sok eső miatt a minősége is alacsony, noha tavasszal kiváló termés mutatkozott. Rájött viszont a rengeteg eső, amikor a gyökere hónapokig vízben állt, utána már csak a rekkenő hőség hiányzott, amitől megszorult a mag. Szerinte Simonyifalván kevesen aratnak hektáronként 3000 kilót. Ami az értékesítést illeti, éppen a falu „árutőzsdéjén”, a kocsmában járt, hogy az ott megforduló viszonteladók felől érdeklődjön. Állítólag a minőségi kenyérgabonáért 0,45 lejt kínálnak, amennyiért viszont nem szabad odaadni. Érdekes módon, a gabona-üzletelők mostanság Magyarországon sem találnak minőségi árut, ami alátámasztja az általános helyzet súlyosságát. Szalók János abban reménykedik, jobb híján, elfogadható áron a búzáját is felvásárolják majd kenyérgabonának. A 12 hektár napraforgó szépnek mutatkozik, de a 20 hektárnyi kukorica vetésével nem elégedett, éppen a sok eső miatt. A laposabb helyeken teljesen megölte a talajvíz, csak fél termésre lehet számítani.Szalók Jánossal egyetért az ugyancsak helybeli Molnár Imre agronómus is, aki a sok őszi eső miatt csupán 15 hektár búzát tudott vetni, de annak a termésében sincs köszönet, mivel ugyancsak az esők miatt mindenféle betegség támadta meg a kalászost, majd a rekkenő hőség miatt megszorult a mag. Olyan a termés, mintha másodosztályú búza lenne. Ilyet még nem látott. Számadást még nem végzett, de olyan 2500 kilósra saccolja a termést, de egy fél hektárnyi parcella talaja annyira puha, hogy nem mertek kombájnnal rámenni. Azt később aratják. A terméskilátásokat jól tükrözi a gabona felvásárlási árának az alakulása: januárban még 0,50 lejt kínáltak kilójáért, májusban viszont a sok eső, a jó termés reményében 0,48 lejért adta el kilóját. Most viszont hivatalosan gabonaimportról beszélnek, hogy fedezni tudják az ország kenyérszükségletét. Sertéseket hagyományosan most is tart, csakhogy bezárták a környékbeli vágóhidakat, itthonról a viszonteladók csupán 4,50 lejért akarják megszerezni kilóját élősúlyban, tehát ennyiért nem éri meg felnevelni. Szerencsére, a választási malacoknak jó ára volt.Az 5000 kiló elfogadható, de…Majláthfalván végére járnak a búza aratásának. A Jövő Mezőgazdasági Társulás 500 hektár búzájából kedden reggel még 180 hektár aratása volt hátra, amit 3-4 nap alatt elvégez a két korszerű kombájn. Molnár László elnök szerint az eddigi átlagtermés hektáronként 5000 kiló. Ami elfogadható, de jobb is lehetett volna. A nagy munkában különös gondok nem voltak, mivel kellően felkészültek rá. A jó minőségű gabonából egyelőre nem adnak el semmit, az egészet tárolják a jelenlegi 0,40 lejnél jobb felvásárlási árak reményében.Puha szigetek maradnak elKisiratoson Almási Vince polgármesternél érdeklődtünk az aratás felől. Ami jó ütemben halad, csakhogy sok a vízállásos folt, ahova nem lehet gépekkel rámenni, az így elmaradt szigeteket később fogják learatni. Az értékesítésbe besegít a helyben működő Faragó-malom, amelyik nagy mennyiségű, minőségi búzát vesz át raktározásra, amikor azonban megállapodnak a felvásárlási árak, a hivatalosan megállapított áron fizeti ki. A község közel 1000 hektár búzájából 450 az Agrodor Mezőgazdasági Társulásé, amelyiknek tegnap még 150 hektárja várt betakarításra. A munkálatokat a puha talaj mellett a magvak magas nedvességtartalma is hátráltatja, de az aratás nagy részét a héten valószínűleg befejezik. Felemás termésNagyiratos községben hozzávetőleg 600 hektár búza várt aratásra – tudtuk meg Lăcătuş Gheorghe polgármestertől. A termés gyengébb Nagyvarjas környékén, ahol a termőföld is alacsonyabb minőségű, de a jégeső is megverte. Ott a legtöbb parcellán 1500 kilót aratnak hektáronként, Nagyiratoson viszont akár 4200 kilót is, ahol jég sem érte.A nagyiratosi Agrocaritas 225 hektár búzát vetett, amelyiknek az aratását a kisebb, nedves szigetek kivételével ma-holnap befejezik. Mivel azt nagyon elverte a jég, az átlagtermés nem haladja meg a hektáronkénti 3000 kilót. Amint Andó Csaba elnöktől megtudtuk, a termés egy részét kilónként 0,43 lej plusz áruforgalmi adó áron értékesítették, mivel szükség volt a pénzre. A termés zömét tárolják, illetve egy részét kiadják osztalék fejében.Pécskai viszonylatban közepes a 4000 kilóIdén a pécskai, tornyai és szederháti határban nagyjából 5000 hektáron termesztettek kenyérgabonát, amit közel 3 hete aratnak – tudtuk meg Antal Péter polgármestertől. Aki nem hallott az aratás idején felmerült különösebb gondokról, a hektáronkénti 4000 kiló körüli átlagtermés pécskai viszonylatban közepesnek mondható. A jelenlegi, alacsony felvásárlási árakon csak azok adják el, akiknek sürgősen szükségük van pénzre. Aki teheti, tárolja, hiszen később bizonyára jobb ára lesz a kenyérgabonának.Elmaradt az elvárásoktólNagypereg községben Nagy Sándor polgármester szerint „aratgatják” a búzát, mivel az időjáráshoz kell alkalmazkodniuk. A termés viszont messze elmarad az elvárásoktól. A parcella minőségének a függvényében, hektáronként 1000 kilótól kezdve, ritka helyeken 4000 kilóig is emelkedhet. Ennek a kialakulásában fontos szerepe volt a június 18-i jégverésnek, a több viharnak, illetve a sok esőnek. A túlzott nedvességtől a gyomirtózás ellenére, a búzaszárakra rákúszott a folyondár, kinőtt a szudáni fű, ami visszavetette a termést. A hozzávetőleg 1200 hektár búzának eddig a 40%-át takarították be. A búzakereskedők által kínált 0,40 lejért egyelőre nem adják a gabonát.Importbúzából drága kenyérAz aratás dandárja közepette ennyi gazdálkodót, község vezető emberét sikerült elérnünk, de a feltárt valós helyzet magáért beszél: egy-két kivételtől eltekintve kevés, alacsony minőségű a kenyérgabona, amit csak bagóért lehet elkótyavetyélni. Hogy milyen kenyere sül ebből egy évig az országnak, azon valószínűleg magunk fogunk keseregni. Mert immár hivatalosan is búzabehozatalról beszélnek. Importbúzából, -lisztből viszont csak drágább kenyeret ehetünk.