Kőszén helyett atomerőmű

Noha már tavasszal esedékes lett volna, Adriean Videanu gazdasági miniszter elhalasztotta az Energetica mamutvállalat létrehozását, melybe az eredeti elképzelések szerint az Országos Kőszénbánya Vállalatot (OKV), valamint a Déva melletti marosnémeti és a Zsil-völgyi parosényi hőerőműveket – valamint más megyékben lévő erőműveket – egyesítenék.

Mindenekelőtt a tartósan veszteséges bányavállat sorsa kérdéses, mivel az erőművek vezetői nem örvendenek a malomkőnek. Két hete, amióta felvetődött a bányák 2014-ig való bezárása, a bányászok fokozták kitermelésüket. Amennyire csak tehetik, mivel a Zsil-völgyi bányák még mindig a hetvenes évek technológiájával működnek, az öt éve folyamatosan megígért műszaki fejlesztésre viszont máig nem került sor, ismertette a helyzetet Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligájának elnöke.

Míg a Vulkán és Lupény között található parosényi hőerőmű nyilván a helyszínen kitermelt kőszénre számít, s a japán Itochu konszern révén – Romániában egyetlenként – műszaki fejlesztésre is sor került, addig a Déva melletti Marosnémetin lévő másik hőerőmű jövőképe igen eltérő.

A Zsil-völgyi kőszén alapján a hőerőmű egyszerűen nem versenyképes, hangsúlyozza Cristian Vladu igazgató. Aki amúgy kéthetes kényszerszabadságon van. Marosnémetin jelenleg a hat áramtermelő csoport közül csupán egy működik, mely 500 fős személyzetet feltételez, de a hőerőműnek háromszor annyi, 1500 alkalmazottja van, úgy, hogy az év eleje óta 345 fős leépítés történt. Így hát kénytelenek fölváltva mindenkit kéthetes kényszerszabadságra küldeni, egyszerre 250 embert. Cristian Vladu az első váltásban vállalta a kényszerszabadságot.

Csakhogy Marosnémetin a 6 áramtermelő csoport közül kettőt salakra szándékoznak átalakítani, az igazgató legalábbis ezt szorgalmazza. Mert így olcsóbban termelheti az áramot. További két áramtermelő csoportot pedig akár privatizálni is lehetne. A gazdasági minisztériumnak nincs elegendő anyagi forrása korszerűsítésükre, s most is a hetvenes évek technológiájával, 33%-os hatékonysággal képesek csak áramot termelni. A világ jelenlegi műszaki fejlettségével azonban a hatékonysági arányt akár 95%-ra is fel lehetne vinni, természetesen megfelelő beruházások és technológiai korszerűsítések révén.

Legmeglepőbb azonban egy másik elképzelés, mely a Zsil-völgyi kőszén helyett az atomenergiára fektetné a hangsúlyt. Cristian Vladu szerint felvetődött, hogy Románia második atomerőműve Marosnémetin induljon be, a hőerőmű átalakításával, amely 1100 megawattos kapacitással működhetne.