Külföldiek az Európai Unióban

2009-ben az EU 27 tagországában 31,9 millió külföldi állampolgár élt, vagyis az összlakosság 6,4%-a. Közülük 11,9 millió más EU-s tagország állampolgára, 20 millió viszont az unión kívüli térségből érkezett, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból. 

Pontosabban 7,2 millió más EU-n kívüli európai országból (meglepő módon az EU ide sorolja a földrajzilag-kulturálisan Ázsiába tartozó Törökországot is), 4,9 millió Afrikából, 4 millió Ázsiából, 3,3 millió pedig az amerikai kontinensről.

A külföldiek statisztikájában természetesen nem szerepelnek azok a bevándorlók, akik már megszerezték valamelyik uniós tagország állampolgárságát, különben a külföldiek száma jócskán meghaladná a közel 32 milliót, s az sem kizárt, hogy akár duplájára emelkedne.

Egy év alatt a külföldi állampolgárok száma kereken egymillióval nőtt, 2008-ban számuk ugyanis 30,9 millió volt, arányuk, pedig 6%.

Befogadók…

A külföldi bevándorlók abszolút száma és népességen belül aránya között jelentős eltérések vannak a 27 tagország között. A legtöbb külföldi, 7,2 millió Németországban él, 5,7 millió Spanyolországban, 4 millió Nagy-Britanniában, 3,9 millió Olaszországban és 3,7 millió Franciaországban.

Nagy-Britannia és Franciaország esetében a 4, illetve 3,7 millió meglepően alacsonynak tűnhet, hiszen London és Párizs utcáin járva az ember azt tapasztalja, hogy a színes bőrűek és muszlimok aránya lényegesen nagyobb, mint bármely német, spanyol vagy olasz településen. Csakhogy Nagy-Britannia és Franciaország már évtizedek óta a tömeges bevándorlás fő célpontjai, s közülük idővel sokan már megkapták a brit, illetve francia állampolgárságot. A statisztikában tehát csak azok a friss bevándorlók szerepelnek, akik még nem szerezték meg az állampolgárságot. Ellenben Németországban, Spanyolországban és Olaszországban csak kevés bevándorló szerezte meg a befogadó ország állampolgárságát.

A legnépesebb öt nyugati országon kívül a bevándorlók száma meghaladja a félmilliót néhány kisebb államban is. Belgiumban például 0,97 millióan vannak, Görögországban 0,93, Ausztriában 0,86, Hollandiában 0,64 millióan (ennek többszöröse állampolgársággal rendelkezik), Svédországban 0,55, Írországban pedig 0,51 millióan.

Ellenben Bulgáriában (24 ezer), Romániában (31 ezer), Lengyelországban (36 ezer), Litvániában (42 ezer), Szlovákiában (53 ezer) és Szlovéniában (71 ezer) a bevándorlók jócskán a százezres szint alatt vannak. Magyarországon tavaly 186 ezer külföldit regisztráltak, nagy többségük határon túli magyar.

 

Ország

Külföldi állampolgárok

Más EU-s ország polgárai

EU-n kívüliek

Fő (ezer)

%

Fő (ezer)

%

Fő (ezer)

%

Nyugat-Európa

 

 

 

 

 

 

Nagy-Britannia

4021

6,6

1615

2,6

2406

4,0

Írország

554

11,3

365

8,2

139

3,1

Hollandia

637

3,9

290

1,8

347

2,1

Belgium

971

9,1

659

6,2

312

2,9

Franciaország

3738

5,8

1302

2,0

2435

3,8

Skandinávia

 

 

 

 

 

 

Dánia

320

5,8

109

2,0

211

3,8

Svédország

548

5,9

256

2,8

292

3,1

Finnország

142

2,7

52

1,0

90

1,7

Baltikum

 

 

 

 

 

 

Észtország

214

16,0

10

0,7

204

15,3

Lettország

404

17,9

9

0,4

395

17,5

Litvánia

42

1,2

3

0,1

39

1,1

Közép-Európa

 

 

 

 

 

 

Ausztria

864

10,3

317

3,8

547

6,6

Magyarország

186

1,8

101

1,0

76

0,8

Csehország

408

3,9

146

1,4

262

2,5

Szlovákia

53

1,0

33

0,6

20

0,4

Lengyelország

36

0,1

10

0,0

26

0,1

Németország

7186

8,8

2531

3,1

4655

5,7

Szlovénia

71

3,5

4

0,2

67

3,3

Dél-Európa

 

 

 

 

 

 

Olaszország

3891

6,5

1132

1,9

2760

4,6

Spanyolország

5651

12,3

2274

5,0

3377

7,3

Portugália

443

4,2

85

0,8

358

3,4

Balkán

 

 

 

 

 

 

Románia

31

0,1

6

0,0

25

0,1

Bulgária

24

0,3

4

0,0

20

0,3

Görögország

930

8,3

162

1,4

768

6,9

Arányosan a legtöbb külföldi Lettországban (18%), Észtországban (16%), Spanyolországban (12%), Írországban (11%) és Ausztriában (10%) él, míg Lengyelország, Románia és Bulgária esetén a külföldiek aránya meg sem közelíti az össznépesség 1%-t.

Alighanem meglepő a külföldiek nagy aránya Észtországban és Lettországban, hiszen a Baltikum korántsem volt olyan vonzó bevándorlási célpont, mint skandináv szomszédjaik/testvéreik. A magyarázat történelmi jellegű: függetlenségük 1991-es visszanyerése után a két balti ország roppant szigorú állampolgársági törvényt vezetett be, mely csupán az 1940-es szovjet megszállás előtti polgárok leszármazottainak biztosítja automatikusan az állampolgárságot. A félévszázados szovjet megszállás idején oroszosítási, illetve kommunizálási céllal Moszkva által telepített jövevényeknek nem adták meg az állampolgárságot. Ők külföldiek – vagy hontalanok –, noha nagyrészük Észtországban, illetve Lettországban született. A harmadik balti köztársaságban, Litvániában a szovjet hatalom nem változtatta meg oly erőszakosan az etnikai viszonyokat, kis számukból kifolyólag a szovjet idők telepesei megkapták a litván állampolgárságot.

...és kibocsátók

Az unió 27 tagországa közül Románia magabiztosan tartja a legnagyobb kibocsátó címet, tavaly kereken 2 millió román állampolgárt regisztráltak az unió többi tagországában, 300 000-rel többet, mint 2008-ban. A nála közel kétszer népesebb Lengyelországból 1,5 millió ember talált megélhetést az unió más országában, Olaszországból 1,3, Portugáliából pedig egymillió. Amennyiben az EU-n kívüli országokat is figyelembe vesszük, akkor Románia a második helyre szorul, hiszen 2,4 millió kivándorlóval Törökország megelőzi. Marokkó (1,8 millió) és Albánia (1 millió) szintén tömeges kibocsátó-országnak számít.

Öreg belföldiek, fiatal külföldiek

A belföldiek és a külföldiek között jelentős különbség van az átlagéletkort illetően. Uniós szinten a honos lakosság átlagéletkora 41,2 év, míg a bevándorlóké 34,3. A tendencia 24 tagországra érvényes, a külföldiek áltagéletkora csupán Lengyelországban, Észtországban és Lettországban haladja meg a bennszülöttekét, a két balti államban a fentebb említett okok miatt.

Ráadásul az unión belüli külföldiek 36,9 éves átlagéletkora is magasabb az unión kívüli bevándorlók 33 éves adatához képest.

A legnagyobb az eltérés Olaszországban, ahol a belföldiek átlagéletkora 43,9 év, míg a bevándorlóké 32,3, Finnországban (42,1, illetve 33,0) és Dániában (41,0, illetve 32,1) tapasztalható.

Amúgy 13 tagországban a honos állampolgárok átlagéletkora meghaladja a 40 évet (Németországban a legmagasabb, 44,5 év), 11-ben nem éri el (Romániában például 37,9, Magyarországon 39,7, az unió legfiatalabb országának számító Írországban pedig 33,9 év), a maradék 3 országból pedig nincs adat.