Románia az élen

Rányomta bélyegét a gazdasági válság a tagországaiban dolgozó vendégmunkások hazautalásaira, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból. 

Négy év töretlen emelkedés után a hazautalások 29,6 milliárd euróra csökkentek 2009-ben, ami mindenekelőtt az unión belüli hazautalások visszaesésére vezethető vissza, amint a következő táblázat is bizonyítja. 

 

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Vendégmunkások összes hazautalásai (milliárd euró)

19,4

23,7

28,4

31,3

31,8

29,6

EU-n belüli hazautalások

7,9

10,2

11,6

11,3

9,3

8,1

EU-n kívüli hazautalások

11,5

13,5

16,8

20,0

22,5

21,5

A legtöbb pénzt a Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Franciaországban dolgozó vendégmunkások küldik el saját országaikba. Spanyolországból a külföldi vendégmunkások összesen 7,13 milliárd eurót utaltak haza, elsősorban Romániába, Kolumbiába, Bolíviába és Ecuadorba. Olaszországból 6,75 milliárd eurót utaltak más országokba, mindenekelőtt Kínába, a Fülöp-szigetekre és Romániába. Németországból jóval kevesebb pénzt utaltak haza a külföldi vendégmunkások, összesen 3 milliárd eurót, ami főleg Törökország és – jóval kisebb mértékben Olaszország – felé irányult, míg Franciaországból 2,86 milliárd eurót utaltak haza, elsősorban Portugália és Marokkó felé.

Nagy Britanniáról nincsenek adatok. A Romániában tevékenykedő külföldiek tavaly összesen 174 millió eurót utaltak haza, Magyarországról pedig 84 millió eurót.

Áramlási irányok

Az unión belül számos honnan-hova hazautalási lehetőség létezik, Románia távolról a hazautalások első számú célpontja, országunkba érkezik a legtöbb pénz. Vagy legalábbis érkezett, a válság előtti 2007-ben és 2008-ban.

A következő táblázat az EU-n belüli legjelentősebb áramlási irányokat mutatja be, milliárd euróba kifejezve. 

Honnan

Hova

2007

2008

Olaszország

Románia

2,013

2,202

Spanyolország

Románia

1,289

1,579

Nagy Britannia

Spanyolország

Bizalmas adat

Bizalmas adat

Franciaország

Portugália

1,026

0,983

Nagy Britannia

Lengyelország

1,061

0,901

Az áramlási irányvonalak sorrendje aligha meglepő, hiszen hűen tükrözi a vendégmunkások számát. 2008-ban több mint 1,7 millió román állampolgár vállalt munkát külföldön, ami a 21 milliós összlakosság több mint 8%-a, s az aktív lakosság körülbelül 20%-a. A 40 milliós Lengyelországból 1,2 millióan vállaltak munkát az EU más tagországaiban, ami az összlakosság kerek 3%-t jelenti, vagyis a romániai arány kevesebb, mint felét. Olaszország helyzete némileg eltérő: 1,3 millió olasz dolgozik más EU-s tagállamban, ami a 60 milliós lakosság valamivel több, mint 2%-t jelenti, s többnyire a hatvanas-hetvenes évekből külföldön maradtakat jelenti, miközben az utóbbi évtizedben annál jóval több külföldi vállal munkát Olaszországban.

Hazautalási mérleg

Egyes országokba jelentős pénzösszegek áramlanak be a vendégmunkások hazautalásai révén, mint például Romániába. Más országokban viszont éppen ellenkezőleg, jelentős pénzek áramlanak ki. A következő táblázat néhány ország nettó mérleget mutatja be (milliárd euróban), vagyis a külföldről hazautalt, illetve a belföldről kiutalt pénzek különbségét. Mert a legtöbb tagország esetén beáramlásról és kiáramlásról egyaránt beszélhetünk. 

Ország

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Románia

1,32

3,03

4,34

4,78

4,92

2,85

Lengyelország

0,89

1,46

2,34

3,08

3,17

2,72

Portugália

1,96

1,72

1,81

2,02

1,91

1,72

Bulgária

0,34

0,35

0,32

0,27

0,31

0,68

Görögország

0,51

0,19

0,41

0,71

0,59

0,25

Szlovénia

0,01

0,005

0,004

0,003

0

0

Magyarország

-0,03

-0,03

-0,042

-0,046

-0,049

-0,046

Ausztria

-0,33

-0,33

-0,34

-0,43

-0,48

-0,46

Csehország

0

-0,15

-0,27

-0,35

-0,26

-0,47

Hollandia

-0,52

-0,68

-0,37

-0,44

-0,55

-0,55

Franciaország

-2,12

-2,09

-2,58

-2,56

-2,59

-2,08

Spanyolország

0

-0,63

-2,23

-3,13

-2,50

-2,31

Németország

-3,18

-2,93

-2,93

-3,01

-3,12

-3,00

Olaszország

-2,48

-3,67

-4,28

-5,79

-6,19

-6,55

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy Románia az EU-n belüli pénzátutalások első számú kedvezményezettje, mivel 2009-ben a külföldön vendégmunkáskodó román állampolgárok 2,85 milliárd euróval többet utaltak haza, mint amennyit a Romániában dolgozó külföldiek kiutaltak. Mégis lényeges csökkenés következett be, miután 2004 és 2008 között a nettó hazautalások értéke 1,32 milliárd euróról 4,92 milliárdra emelkedett, tavaly viszont drasztikusan visszaesett, 2,85 milliárdra.

Olaszország ellenben a másik véglet: tavaly az ott dolgozó vendégmunkások 6,55 milliárd euróval többet utaltak ki, mint amennyit hazaküldtek a külföldön élő olaszok. Aligha meglepő, hogy Németország és Franciaország nettó pénzkibocsátó országok, hiszen a bevándorlók száma milliós nagyságrendű, akik természetesen haza is küldenek az ott keresett pénzekből, miközben jelentős német vagy francia munkaerő-kibocsátásról szó sem lehet. Ellenben Spanyolország esetében csupán az utóbbi 5 évben haladta meg a munkaerő-import a korábban jelentős munkaerő-exportot.

Az új tagországok közül Magyarország és Csehország is negatív mérleggel zárta az utóbbi éveket, vagyis az ott élő külföldiek több pénzt küldenek ki, mint amennyit a külföldön dolgozó – maroknyi – magyar vagy cseh hazautal.

Románia, Lengyelország, Portugália és Bulgária esetében viszont a hazautalások jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdasági helyzethez. A külföldön vendégmunkáskodó állampolgárai hazautalásai nélkül Románia folyó fizetési mérlege 55%-kal nagyobb deficittel számolna, Lengyelországé pedig 54%-kal. Magyarán a hazautalások nélkül országunk a csőd szélére kerülne. Végül is a romániai gazdaság tavalyi drasztikus visszaesése – a külföldi befektetések megfelezése mellett – a hazautalások 4,92 milliárdról 2,85 milliárdra való zuhanására vezethető vissza.