Sok munkával, elfogadható eredmény

Riportunkban annak próbáltunk utánanézni, hogyan készülődnek a konyhakertészettel foglalkozó gazdálkodók a télre, milyen módszerekkel tárolják zöldségféléiket a hideg időszakban, amikor esetleg magasabb áron értékesíthetik azokat.Legjobb tárolás a vermelésErdőhegyen Kálnoki József 1,2 hektáron, a szabadban termeszt gyökérzöldséget, amit télire le szokott vermelni. Ami egyszerűnek tűnik: a kert legmagasabb pontján leás két ásónyom mélységre, a keletkezett gödröt beszórja szalmával, a közepére állít egy szál száraz kukoricaszárat, a gödörbe sorban lefektetve belerakja a gyökérzöldséget, amit ugyancsak szalmával takar be, majd az egészet befedi 3-4 ujjnyi földdel olymód, hogy a domb közepén kiálljon belőle a kukoricaszár. A vermelés sikere az időjáráson múlik, az utóbbi években az ilyen módszerrel tárolt zöldségből kevés romlott meg. A zöldségfélék jelentős részét pincében tárolja, ahol jó körülmények között tartósíthatók január végéig, utána viszont megfonnyadnak. Legjobb a légkondicionáló berendezéssel ellátott pince, ahol szabályozni lehet a hőmérsékletet, valamint a nedvességtartalmat is.Megéri-e tárolni, nem lenne-e egyszerűbb ősszel túladni rajta?A kérdésre csak legyint, ugyanis olyan sokat termesztenek, amennyit nem lehet ősszel eladni, meg aztán tavaszkor is szükség van pénzre. A termés 40%-át meghagyja március végéig, április elejéig – a tárolási módszer az ősökről szállt az utódokra.Szerencse a sütőtökbenAz idei terméssel egyébként sem lehet dicsekedni, a zöldséget tavasszal a sok eső miatt keletkezett talajvíz, majd a hirtelen jött nagy meleg betegítette meg. Szerencsére a 0,8 hektáron termesztett sütőtök igen jól, hozzávetőleg 120 mázsát termett. A gyökérzöldségeken kívül késő ősztől februárig a sütőtököt is árusítják: szerdán és pénteken a nagyszalontai, kedden és csütörtökön a  nagyváradi, míg szombaton az aradi piacokon, ahol szinte mindenki ismeri őt is, a feleségét is. Ha nagybani felvásárlót találna a sütőtökre, odaadná akár 1 lejért is kilóját, noha a zöldségpiacon 1,5-2 lejért mérik kilónként. A gyökérzöldségek közül csak a murkot és a pasztinákot szedték fel, a petrezselymet minden évben november 1-je és 19-e között, azaz Erzsébet-napig szokták felszedni, hogy az őszi hűvös földben jól beérjen. 0,3 hektáron fokhagymát is termesztett, amit ugyancsak a szabadpiacon értékesít.Ami az idei üzleti mérleget illeti, nagyjából elégedett, de elégedettebb lenne, ha az EU nyugati kertészeihez hasonlóan a hazaiak is hathatós támogatást kapnának. Ott ugyanis a kertészkedők hektáronként 700-800 euró támogatást kapnak, míg a hazaiaknak be kell érniük a 100 eurónál alig több területalapú támogatással, amit azok is megkapnak, akik csak mímelik a talajművelést. A kertész viszont nem mímelheti a munkát, aminek a legtöbbjét magának kell elvégeznie, lévén, hogy 5 lej órabérért sem talál napszámost. Abbahagyni nem, csak korszerűsíteniFazekasvarsándon Mód László nagybani zöldségtermesztő gyökérzöldségekkel nem foglalkozik, mert az igen sok kézi munkát igényel, ami drága. Idén a 0,18 hektár összterületű fóliasátraiban hónapos retket, rántani való tököt, paradicsomot, illetve uborkát termesztett. Utóbbi a 0,9 hektáron egyre kevesebbet, de még mindig terem, az aradi nagybani piacon még most is adnak 3,5-4 lejt kilójáért. Tekintve, hogy a paradicsompaprikát 0,5 hektáron, a szabadban termesztette, a felét elverte a jég, de a  kedvező felvásárlási árak miatt még így, fél terméssel is pozitív egyenleget zárhatott. Fűszerpaprikát csak egyetlen évben termesztett, amit fel kellett fűzni, szárítani kellett. Röviden: sok kézi munkát igényelt, ezért lemondott róla. Mert Fazekasvarsándon nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni, napszámban jobbára csak a cigányok dolgoznak.Mivel a téli, fűtött fóliában való termesztés igen költséges, nem foglalkozik vele, de 2 sátorban előkészíti a palántanevelést. Ha ez ember ilyen sokat beruházott a kertészetbe, mint ő maga, azzal nem lehet felhagyni, esetleg újítani, korszerűsíteni a meglévő technológiát. E téren annyit tett az utóbbi időben, hogy a sátrakat kettős falú fóliával borította, hogy a közöttük lévő légréteg által okozott szigetelő-hatással tegye még hatékonyabbá a termesztést.A legbiztosabb termékAmikor Komlósi Imre feketegyarmati zöldségtermesztőnél jártunk, a zimankós október végi időjárás ellenére kisteherautójával Nagyváradon járt, az ottani nagybani piacra fejes salátát vitt eladni.Amelyikről a nyáron készült riportunkban elmondta: közel 15 ezer szálat akkor el kellett dobnia, mivel nem tudta idejében piacra vinni, ezért az egész felmagvazott.Nem szegte kedvét a kudarcAz akkori kudarc nem szegte kedvét, ugyanis a legutóbbi 50 ezer fejes termésből még közel 20 ezer fő vár vevőre. Tekintve, hogy a meglévő állomány szabad területen terem, a közelgő fagyok veszélyeztetik. Nem úgy a fóliasátorban lévő 20 ezer szál fiatalabb állományt, amelyiket arra az időszakra időzített, amikor a szabadföldön már nem lehet termeszteni. Egy kolozsvári felvásárló az elmúlt héten itthonról vitt el 4000 fejet 0,8 lejért darabját, míg a nagyváradi nagybani piacon 1 lejért tudja értékesíteni.Hogy megéri-e Nagyváradig furikázni vele a szálankénti 0,2 lej többletért? Erre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A nagyváradi is egy piac, ahova egyetlen szállítmánnyal 1200 szálat el tud juttatni, tehát vétek lenne kihagyni a lehetőséget. Mert igaz ugyan, hogy a kolozsvári azt ígérte, az egész salátáját felvásárolja itthonról. De mi történik, ha mégis közbejön valami, ezért nem tudja, vagy valami oknál fogva nem akarja elvinni? Akkor valószínűleg ez is felmagvazik, eldobhatja. Tehát a rizikófaktor csökkentésének a céljából kell az eladással máshol is próbálkoznia. Meg aztán a nagyváradi kliensek kiszolgálását sem szabad elhanyagolnia, ami nem túl fárasztó, már délben haza is érkezik, pénzzel a zsebben, ami egyáltalán nem elhanyagolandó. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ismeretlen kliensnek ugyanis hitelben nem szabad semmit adni. Ismerősöknek még csak elmegy. Közéjük tartozik egy olyan aradi nagyvállalat, amelyik egész nyáron vásárolt tőle zöldségféléket, az ellenértéket kétheti haladékkal folyósította, eddig nem volt gond a kifizetéssel.Nem tárol gyökérzöldségetMivel nincsenek megfelelő raktározási lehetőségei, illetve az idei esőzések miatt a rothadásos megbetegedések igen gyakoriak, továbbá a téli zöldségárak amúgy sem kompenzálnák a rothadás miatti veszteségeket, gyökérzöldséget télire nem tárol. Azzal együtt, hogy közel 0,25 hektáron gyökérzöldséget is termesztettek, amit azonban frissen, zöldségkötegként értékesítettek. A megmaradt részt is sürgősen piacra dobják, nehogy megromoljon.Fejes saláta télen, nyáronLegbiztosabb az időzített termesztésű fejes saláta. Még akkor is, ha a késő őszre beütemezett 20 ezer szálnak a sorsa is az időjárás kezében van. Mert ha kifejlődik, de nem annyira, hogy a nagy fagyok előtt piacra lehessen dobni, bizonyára megfagy. Tehát tiszta veszteséget produkál, lévén, hogy azt a fóliasátrat nem tudja fűteni. Van azonban egy aduja a faggyal szemben: mégpedig az a 0,1 hektáros fóliasátor, amelyikbe a komoly hideg beálltáig be akarja szerelni a központi fűtést. A salátatermesztésről ugyanis  semmiképp sem akar lemondani. Már azért sem, mert közel egy hónapi marketingmunkával sikerült kialakítania a felvásárlói kört, amelyet egész télen szeretne salátával ellátni. Ehhez immár rendelkezik az 1000 négyzetméteres fóliasátor fűtését biztosítani képes szilárd tüzelésű kazánnal. Ezen kívül, közel kétheti munkával, tetemes befektetéssel le kell cserélnie a hatalmas sátor vascső vázáról az ötéves fóliát is, amelynek az új változata két rétegben kerül majd a vázra, hogy a közöttük rekedt levegő is szigeteljen. Csak a fólia belekerül 10 ezer lejbe, nem beszélve a tetemes fűtési költségekről. Komlósi Imre ugyanis többször kiszámolta: a fóliasátorban télen történő termesztésnek, a megugró fűtési költségek miatt, nincs nagy haszna, de konkurencia hiányában a termények sokkal könnyebben értékesíthetők. Természetesen konkurencia mindig, így télen is létezik, hiszen Magyarországról a fejes salátát rendszeresen beszállítják, csakhogy sokkal kisebb tételben, mint az év többi időszakában.Mert a salátára sokan rálegyintenek, hogy az csak „saláta”, keveset nyom a latban: 20%-a eleve eladhatatlan, mert nem szép, munka közben letapossák, megbetegszik vagy megsérül a szedéskor; olykor olyan kár is bekövetkezik, hogy a fejlettség és a piaci viszonyok közötti kedvezőtlen összefüggés miatt tönkremegy egy része. Mindezzel együtt a sikeres értékesítés, illetve a veszteségek kedvezően kompenzálják egymást.Idén azok a kertészek, akik meg tudták óvni a természeti csapásoktól a fóliasátrukat, hogy ne öntse el a talajvíz, azok termeszteni tudtak. Az is kedvezően befolyásolta az értékesítést, hogy a rengeteg esőzés miatt más vidékeken tönkrement a termés.Mindent egybevetve: a fejessaláta-nevelést Komlósi Imre jövedelmezőnek tartja, ezért a tetemes fűtési költségek dacára a télen is nagyban kíván vele foglalkozni.