A felvidékiek is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz

Június 21–22-én Temesváron ülésezett a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete, a Generális Konvent, amelynek tagja minden Kárpát-medencei református egyházmegye és egyházkerület tisztségben lévő elnöksége. 

A Magyar Reformátusok Hatodik Világtalálkozójának központi eseményén részt vettek a diaszpórában élő református közösségek képviselői is.

A Generális Konvent keretében Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, az MRF Zsinatának tagja tartott áttekintő előadást a nemzetpolitika elmúlt húsz évéről, a kettős állampolgárságról és az autonómiáról, amelyek a közelmúltban lekerültek a “nemzetpolitikai tabuk” listájáról. A két ledőlt taburól, a kettős állampolgárságról és az autonómiáról Répás Zsuzsanna elmondta: ezek a kisebbségek viszonyát rendezik mind az anyaországban, mind pedig saját országukban. Az államtitkár hangsúlyozta: a kettős állampolgárság nem érinti az egyén viszonyulását az országhoz, ahol él. „A célunk az volt, hogy a magyarokat ne lehessen ne magyarnak tekinteni az anyaországban” – mondta Temesváron Répás Zsuzsana.

A temesvári közgyűlés résztvevői megemlékeztek az Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház 130 évvel ezelőtti megalakulásáról és elfogadták a Magyar Református Egyház 2011. évi költségvetését. A Generális Konvent temesvári ülése egyhangúlag döntött a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) csatlakozásáról a Magyar Református Egyházhoz. A felvidéki egyház vezetői, Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok aláírták a ratifikációs csatolmányt, ezzel tovább bővült a 2009. május 22-én létrejött Kárpát-medencei magyar református egység. A temesvári Generális Konvent szerdán délben a Belvárosi Református templomban megtartott ünnepi istentisztelettel zárult, igét hirdetett Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.

A mintegy 160 résztvevővel a Timişoara Szállóban zárt ajtók mögött lezajlott magyar református csúcstalálkozóról a házigazda Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke, Csűry Isván az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:

– Nagyszerű dolognak tartom, hogy 2011-ben a Generális Konvent közgyűlése, anyaországon kívül immár másodjára a leszakított területek egyikén, Temesváron tartja az ülését. Egy esztendővel ezelőtt Komáromban, a Felvidéken volt közgyűlés, jövőre Körmenden lesz, tehát ismét az anyaország területére húzódik vissza a közgyűlés. Nagyon örülök annak, hogy a Generális Konvent, amely tudatosan munkálkodik a református egyház egységének megteremtésén, éppen arra a Temesvárra jön el, ahol a szórvány reformátusság éli a maga nagyon nehéz életét, egy olyan városban ahol már alig 7-8% körül mozog a magyar lakosság százalékaránya, egy olyan városban, ahol a történelem folyamán köztudott volt a felekezetek közötti ökumenikus kapcsolódás és a nemzetiségek egymás mellett élésének a példája is. Igaz, hogy egyre kevesebben vagyunk, de éppen azt fogalmaztuk meg a Generális Konvent ülésén, hogy eljött az ideje annak, hogy tudatosan is változtassunk ezen az állapoton. Mi nem ígérjük, hogy újra fogjuk telepíteni magyarokkal a kiürülő erdélyi, felvidéki vagy kárpátaljai gyülekezeteknek a falvait, de ami rajtunk, a református anyaszentegyházon múlik, mindent meg fogunk tenni. A nemzetpolitikában szeretnénk úgy részt venni, hogy hallatni akarjuk a szavunkat, és meg akarjuk követelni, hogy amit elmondunk az meg is valósuljon. A történelemben vannak visszaköszönő kérdések, amelyek ugyanakkor új feladatokat, új perspektívákat nyitnak, és új feleletekre kényszerítenek bennünket. Ezt tette a Generális Konvent, amikor liturgiáról beszélt, amikor nemzetpolitikáról beszélt, amikor a lelkészek segélyezéséről beszélt, egy-egy nehezen élő egyháztest helyzetéről beszélt. Ezeket a címszavakat azért emlegetem, hogy az olvasók lássák, milyen széles körben mozgott a közgyűlés tematikája. Próbáltuk a feladatköröket nem csak feltérképezni, hanem szakembereket, bizottságokat beállítani, püspökségeket mozgósítani ezeknek a feladatoknak a végzésére.

– Melyek voltak a temesvári Generális Konvent legfontosabb döntései?

– Kiemelném elsősorban a felvidéki egyháztest hivatalos csatlakozását és aláírással ratifikált belépését. Ez két esztendővel ezelőtt azért maradt el, mert akkor a felvidékiek úgy érezték, hogy még nem érett meg rá az idő, most viszont határozottan megfogalmazták, hogy be akarnak lépni. Ez számunkra azért nagyon lényeges, mert a Felvidék leszakított terület, amely leszakított egyháztestet is jelentett. Most, hogy megtették azt, amit mi 2009-ben, világos, hogy előrelépést jelent a számukra: szavazati joguk lesz, megszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak és olyan határozati javaslatokat tehetnek, amelyek köteleznek bennünket, a többieket, hogy átvizsgálják a kérdéseket. A fontos lépések közül kiemelném még az elképzelés sorozatot, amely a Kárpátalja megsegítését célozza – gondolok itt a kárpátaljai tanügyi helyzetre, a nyugdíjas lelkipásztorok nyomorúságára –, nagyon fontosnak tartom ezirányban a tanügyi alapnak a létrehozását. A Konvent napirendjén ezen kívül belső egyházi megújulást kereső lépések szerepeltek.