Ft. Sándor Tivadar arad-gáji plébános augusztus 25-én, csütörtökön ünnepelte 75. születésnapját, amely alkalomból bemutatott hálaadó szentmise 18 órakor kezdődött az arad-gáji római katolikus templomban.
Hálát adni a múltért és a jövendőért
Az ünnepélyes bevonulást követően msgr. Pál József Csaba temesvári megyéspüspök köszöntötte a nagyszámú híveket.
„Kedves testvéreim, hálaadásra gyűltünk össze, illetve megköszönni Tivadar atyának a 75 évet, az 51 évi papi szolgálatát és azt a hűséges szolgálatot, aminek jó részét ebben az egyházközségben tett. Ha hálaadásra gondolunk, azt is tudnunk kell, hogy minden a Jó Istennek köszönhető, tehát Isten a gondunkat viseli. Közülünk többen elmondták, hol, illetve hogyan élték meg az isteni gondviselés bizonyságát.
Tivadar atya, gondolom, te is hosszú órákon keresztül sorolhatnád, hogy az eltelt 51 év alatt hol, hogyan, hányszor érezted szolgálatod során az isteni gondviselés megnyilvánulását. Azért jöttünk, hogy veled együtt a Jó Istennek megköszönjük e gondviselést, mert sokan voltak azok is, akik általad ismerték meg Istennek a jóságát gondviselés, odafigyelés vagy a szentségek kiszolgáltatása által. Most szeretnénk a Jó Istennek mindezt megköszönni, ugyanakkor azt is, hogy egészségesen megérted a 75 évet, de azt is, hogy fiatal papot is rendelt a helyedre. Tehát különös hálával eltelt szívvel mutassuk be a hálaadó szentmisénket. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.”
A szentleckéből Andó Attila nagyszentmiklósi plébános, az evangéliumból György Zoltán nagyiratosi, kinevezett arad-gáji plébános olvasott fel.
A hálaadás öröme, boldogsága
„Életünk nagyon fontos eseménye – folytatta a püspök atya –, hogy jól tudjunk találkozni, mert a szentírásbeli két asszony, Mária és Erzsébet is találkozott, méghozzá úgy, hogy mindketten elteltek Isten kegyelmével és örömével. Maga a pécskai iskolában megfigyelte a gyermekek játékát, megtapasztalta, milyen az, amikor valaki egy csoportból kinéz magának egy személyt. A mindennapi életben is úgy közeledjünk embertársunkhoz, hogy az ő szíve megteljen örömmel, megteljen Isten kegyelmével. Mária is megkapta a nagy hírt: ő lesz Isten fiának az anyja, ezért elindul, hogy az örömhírt megossza azzal az emberrel, aki szintén érzékeny az Isten dolgaira. Útra kel és elmegy Erzsébethez, akihez nem a hosszú út miatti panasszal, a Názáretben való meg nem értés fájdalmával, hanem azzal kezdi: magasztalja a lelkem az én Uramat, Istenemet. A mi életünkre kivetítve, ha egy ismerősünkkel, barátunkkal találkozunk, előbb az örömmel, a hálaadással kezdjük, később elmondhatjuk a panaszainkat is. Mert ha hálaadással kezdjük, megtörténhet, hogy a Szentlélek munkálkodása által a gondjainknak egy része megoldódik. Hasonlóképpen történt, amikor maga is találkozott az évfolyamtársaival, akik tele voltak mindenfajta plébániai gondokkal, panaszokkal, de megtapasztalta: előbb valami hálás, építő jellegű dolgot kell mondanunk. Amikor azok megkérdezték: hogy vagy, Jóska?, előbb elgondolkozott, hogy építő jellegű dolgot mondjon. Azok igazat adtak és ők is a pozitívumokkal kezdték és egy jó órát beszélgettek, hálát adva Jó Istennek az áldásaiért. A végén már azt érezte: a maga gondjai nem is annyira nyomasztók, mint azt gondolta. Máriától fontos megtanulnunk: a mondanivalónkat hálálkodással kezdjük, magasztaljuk az Urat. Ha ezt tesszük nemcsak a baráti, hanem a házastársi viszonyunkban is, megköszönik egymásnak a szeretetet, a gondoskodást, Isten áldása sem fog elmaradni.
Testvéreim, most, amikor szívünkben hálával, az eltelt 75 évért Tivadar atyával együtt hálálkodunk, akkor gondoljunk arra is, hogy a Jó Istennek sok ígérete is van, ezért a jövendőért is mondjunk hálaadó imát!”
Ha keressük Istent, Ő a szívünkben van
A ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános által felolvasott könyörgés után ft. Sándor Tivadar nyugalomba vonuló plébános a megszólításokat követően kifejtette: A mai napon hálát akart adni azért a 75 évért, amit neki a Jó Isten ajándékozott, 37 évet plébánosként, előtte 14 évig káplánként szolgálhatott. Amikor Sofronyán szolgált, egyik alkalommal azt mondta: a vele egykorúaknak testvére, az idősöknek gyermeke akar lenni. Hogy mindezt az élete során milyen mértékben sikerült magvalósítania, azt a Jó Isten bírálja el. Egy alkalommal azonban panaszkodott, hogy 9 kilométert kell kerékpároznia Szentpálig, miközben az emberek az utcai padokon ülnek, köszönnek, de nem jönnek szentmisére, elgondolkozott dr. Boros Béla püspök, majd címzetes érsek atya gondolatain, aki azt mondta: ne gondold, hogy a papi munkáddal meg tudod változtatni a világot. Ha azonban a munkáddal kicsit közelebb viszed az embereket Istenhez, akkor boldog leszel. Márton Áron püspök úr is azt mondta egy alakalommal Ilyés Gyulának, aki ateista volt és egy alkalommal egész éjjel beszélgettek. Az író másnap telefonon felhívta, mondván: Püspök atya, keresem az Istent, már közel vagyok hozzá. Erre Márton Áron azt válaszolta: „Fiam, ha keresed, akkor ott van a szívedben.”
Tehát Isten minden jóakaratú embernek ott van a szívében, csak fogadjuk el. Ha ezt megtesszük, azt mondom: az én papi szolgálatom, munkásságom nem volt hiábavaló. Ilyen gondolatokkal köszönöm meg minden jóságotokat, szereteteteket. Mindezért csak azt kérem tőletek, hogy az utódomat legalább annyira szeressétek, mint engem szerettetek. Köszönök szépen mindenkinek mindent, amivel segítettétek a szolgálatomat. A Jóisten áldjon meg mindnyájatokat, mindenkit szeretettel várok vacsorára a Caritas Házba – zárta búcsúbeszédét ft. Sándor Tivadar nyugalomba vonuló plébános.
Kitüntetés, búcsúzás Tivadar atyától
Bognár Levente leköszönt aradi alpolgármester, aradi RMDSZ elnök, Arad város tanácsosa mondott köszönetet Tivadar atyának, amiért évtizedeken keresztül szolgálta a hívei mellett az aradi magyarságot is. Ezért díszoklevelet adott át neki, aminek a szövegét Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke olvasott fel. A magyarországi testvéregyházközségek nevében dr. Faltin Erzsébet, a Marosi Főesperesség nevében ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános mondott köszönetet.
Ft. Sándor Tivadar arad-gáji plébános utódjaként ft. György Zoltán jelenleg nagyiratosi plébános mutatkozott be. A testvéregyházközségek részéről nt, Czégé Imre arad-gáji református lelkész, valamint ft. Kalapis Damján Mosóczy-telepi római katolikus plébános köszönt el ft. Sándor Tivadartól.
A nyugalomba vonult plébános búcsúmiséje emelkedett hangulatban zárul, majd a Caritas Házban adott közös vacsorán folytatódott.
Vajdovics Attila fotói
Hozzászólások