Indulj, amíg nyitva van az ajtó!

„De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek.” (Lukács ev. 14, 18.)

Évtizedeken át, különösen a kommunista diktatúra idején az emberi vágyálmok középpontjában a valamely boldog nyugati országba való kijutás volt. Kezdetben úgy tűnt, hogy komoly istenhit hatja át az embereket, és így a szeretet „örömteli” paradicsomát sikerült létrehozni az iparilag fejlett, sikeres fogyasztói társadalmakban. Az évek, évtizedek múlásával kiderült, hogy ott is egyre fokozottabban jelentkezik a hitehagyás és a szellemi – ideológiai háború mélységeibe csúszik bele a boldog nyugat is. Sátán a pénz uralmát valósította meg, és hatalmába kerítette a politikusokat, vélemény-vezéreket. Minősíthetetlenül sötét ideológiák áramlanak kelet felé is, és helyet követelnek maguknak az emberi agyakban. Az Istenfélelem hiányában napjaink fejlett digitális technikája az álhírek, manipulációk börtönébe zárja be a válogatás nélküli „médiafogyasztókat”. Mindezek mellé bőségesen áramlanak felénk az orosz–ukrán háborúból fakadó gazdasági nehézségek hírei, amelyek lassan már nemcsak „hírfoszlányok”, hanem érezhető gondot okoznak a családok, a háztartások számára is. Minden szomorú történés hátterében az Éden óta a Sátán áll. Szomorú, hogy sokan vannak, akik nem akarnak tudomást venni erről a letagadhatatlan valóságról, és ezért nem is menekülhetnek el a Sátán okozta végzetes veszély elől. Mindaz, ami most történik, világos üzenetben megtalálható Isten örök igéjében. Az Örökkévaló a megmentés szeretetével adta kezünkbe a „Könyvek könyvét”, amelyből Megváltó Jézus Krisztusunk csodálatos személye tükröződik felénk. Ő világosan szólt a vég felé haladó világunkról. Számunkra már nem a távoli jövő, hanem a jelen eseményei!

Kedves nemzettársaim! Az Örökkévaló Istenről el lehet mondani, hogy lényének alapvető összetevője a szeretet. Ezért is létezik elválaszthatatlan Szentháromságban. Minden teremtő munkájában a csodálatos szeretet érzését sugározta szét, adta át teremtményeinek. Amit viszont alapvető fontosságú megjegyezni, mindezt a szabad akarat gyönyörű köntösébe csomagolta. Isten felkínálja mindenki számára az üdvösséget. Az embertől függ, hogy elfogadja, vagy e világ dolgaiba merülve közömbösen él, és nem vesz tudomást a kínálatról! Jézus Krisztus örök időkre szóló biztatást fogalmazott meg, amikor azt mondta: „Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok ott legyetek ti is.” (János ev. 14, 2–3). A Biblia úgy beszél Jézus Krisztusról, mint egy „vőlegényről”, aki vállalta a keresztáldozatot „menyasszonyáért”, a bűnből kihívott lelkekért, a gyülekezetért, hogy vérén tisztított gyönyörű fehér ruhába öltöztetve, örök mennyei ünnepségen vegyenek részt! Nos, ahogy ígérte, Ő visszajön elvinni „menyasszonyát”, és egy csodálatos űrutazás veszi kezdetét a végtelenbe azok számára, akik szívükbe fogadták Őt, a „vőlegényt”!

Drága magyar testvéreim! A szabad választás rajtunk áll, ezt érzékeltette Jézus egy remek példázatban: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: jöjjetek, mert már minden készen van. De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem! A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek és kipróbálom. Kérlek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek... Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura megharagudott, és azt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és vakokat! Mert mondom néktek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat”. (Lukács ev. 14, 17–24.) A figyelmeztető, tanító példázat üzenete: Isten mindenkit meghív az Ő csodálatos országába. A meghívót Jézus Krisztus fizette ki a kereszten. Aki ezt nem értékeli, fontosabb számára minden anyagi, földi dolog, felbecsülhetetlen értéket utasít el! Adja Isten, hogy magyar népünk is ragadja meg a kegyelmet mielőtt az „ajtó” végleg bezárulna, és zengje tiszta szívvel: „Majd ha szemtől szembe látom lelkem üdvözítőjét, térdre hullva Őt imádom, ki meghalt sok bűnömért. Szemtől, szembe látom fényét, túl a csillagtengeren, Nevét áldom szüntelen”.

Bátkai Sándor