Isten garantálja a magyar jövőt

A megváltás művének befejeztével Jézus Krisztus búcsúzik tanítványaitól és bátorítólag mondja nekik: „… vesztek erőt, minekutána a Szent- lélek eljő reátok, és lesztek nékem tanúim…” (Ap. Csel. 1,8.) A Megváltó többször szólt a Szentlélek feladatáról, hogy az Atya ajándékként küldi mindazoknak, akik Jézus Krisztust szívükbe fogadják. Jézus Krisztus eljött, hogy emberi testben elszenvedje a kínos kereszthalált, és így győzzön Lucifer, a gonosz szellemi hatalmasság felett. A bűn szellemi valóság és mi fizikai emberek nem rendelkezünk azzal a képességgel, hogy szellemi csatát tudjunk megnyerni. Jézust emberi értelmünket meghaladó isteni szeretete vitte a keresztre. Megkeresztelkedése után nyomban megnyílt az ég és az Atya Isten szózata töltötte be a tájat a teljes szellemi világ és ott a helyszínen jelen levők hallatára: „Ez amaz és szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm”. (Máté 2, 17) Nos, a kereszten aratott győzelem után Jézus örökérvényű tanácsként mondta hallgatóinak: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön… és nálam nélkül semmit sem tehettek, de aki hozzám fordul, azt ki nem vetem… sőt mindenkit hív, „jöjjetek énhozzám mindnyájan”. Szomorú, hogy népünk olykor nem akarja tudomásul venni Jézusnak hatalmára vonatkozó egyértelmű kijelentését. Mindenféle pótcselekvésre hajlandó, hogy ne forduljon egyenesen Jézushoz. Imádkozik szentekhez, Máriához, egyéb személyiségek közbenjárását kéri, holott Jézus sohasem utalt bennünket azokhoz. Miért ne fordulnánk Jézushoz, az igazi „nagyhatalomhoz”, higgyük el, hogy Ő nem akar becsapni bennünket. Történelmünk folyamán annyiszor eltévesztettük az utat, rossz döntéseket hoztunk. Számos, körülöttünk levő nép háborúk idején nagyobb, erősebb hatalmak háta mögé bújva a győztes oldalon fejezte be a csatát és egyre erősebbé, gazdagabbá vált maga is. Milyen gonosz erő tartja fogva népünket, hogy folyton a vesztes oldalhoz szegődünk? A második világégés alkalmával, egy idő után teljesen világossá vált a megfordíthatatlan vereség, mégis az anyaország fővárosában dúló utcai harcokig kellett eljutnia a politikai-katonai ostobaságnak. Hosszú idő óta maroknyi népünk porlik, mint a szikla, pedig nem kellene ennek így lennie. Ha meg tudnánk alázkodni Isten előtt, és le tudnánk tenni keménynyakúságunkat, ha tiszta szívvel, kezünket imára kulcsolva  az egyedüli megmentő hatalomhoz, Jézus Krisztushoz fordulnánk segítségért, feltámadhatna nemzetünk. Senki a világon nem tud jobb megoldást adni, mint Isten. Izrael népe a Kánaánért vívott harcokban nála sokkal hatalmasabb népeket sepert el útjából. Ez történelmi tény. De Isten figyelmeztette őket: ha elfordultok Tőlem, elveszem tőletek az országot és más népeknek adom, ami be is következett Kr. után 70-ben, amikor Titus hadai lerombolták a jeruzsálemi templomot, elfoglalták az országot és a nép szétszóródott az egész világon. Nos, mindez azért következett be, mert Krisztust kivetették életükből. Nem akarták megérteni, hogy a Szabadító először a bűnből, a Sátán rabságából akarja felszabadítani őket. Korábbi történelmük ékesen bizonyítja ezt. Amikor olyan királyuk volt, akinek vezetésével a nép hűen ragaszkodott Istenhez, a földi országuk is nagy és erős volt. Jézus Krisztus ma a mi népünknek is azt mondja: „…én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10,10) Nos, az élet szó Jézus értelmezése szerint elsősorban az örök életre utal, de a „bőségben” kifejezéssel azt érzékelteti, hogy az övéiről már itt e földi létben is gondot visel. Nagy árat fizetett a kereszten értünk is, nem akarja nyomorban tartani a magyar népet sem.Egyházi döntés szerint 2011 az önkéntesség éve, amely öszszefogásra sarkall minden istenhívő embert felekezetre való tekintet nélkül. Bár sokszor szegezi tekintetünket az ördög az emberi környezetre és azzal a gondolattal kötöz meg, ha igazán Isten mellett döntök, igazán megtért életet élek, mit mondanak embertársaim, barátaim, akik nem ezt teszik. Jézus ítélőszéke előtt viszont ezek az emberek teljesen meg fognak némulni.Drága nemzettársaim: nem éri meg kockáztatni az örök életet, önámításban élni, hogy nem is vagyok én olyan rossz, és Isten sem olyan rossz, hogy megbüntessen engem, mert ezzel elvetjük a drága véren megszerzett örök életet. Jézus a Lélek erejét ígérte egykor tanítványainak, ma nekünk ígéri, hogy hozzuk meg a jó döntést egyéni és közös jövőnk érdekében!Bátkai Sándor