A betegeket büntetné a törvény

Prevenciós törvényt dolgozott ki a hazai egészségügy számára a Nemzeti Liberális Párt négytagú képviselőcsoportja, köztük Eugen Nicolaescu volt tárcavezető. A közvitára bocsátott tervezetet eddig 128 honatya támogatta aláírásával liberális, szociáldemokrata, RMDSZ-es és kisebbségi körökből, köztük Bíró Rozália Ibolya, Végh Sándor és Bónis István.

A kezdeményező csoport indoklása szerint Romániában az európai átlagnál háromszor magasabb a gyermekhalandóság, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozás is. Továbbá a hétköznapi gyermekbetegségek (megfázás, gyomorrontás) szövődményes formája közel ötvenszer gyakrabban fordul elő hazánkban, mint Európa más országaiban. Úgyszintén a rákmegelőzésben sem állunk valami csúcs helyen. Mindezek, valamint a nyugat-európai és amerikai egészségmegőrzési programok figyelembevételével dolgozták ki a hazai prevenciós törvény tervezetét – állítja a kezdeményező csoport.

Országos Egészségprevenciós Ügynökség

A tervezet szerint Országos Egészségprevenciós Ügynökséget (ANPS) hoznának létre, melynek elsőrendű feladata lenne hosszú távú, illetve évekre lebontott megelőző programok kidolgozása és gyakorlatba ültetése. A programokra vonatkozóan egyelőre csak általános keretek szerepelnek a tervezetben, mint: egészségügyi nevelés, laborvizsgák és más szűrővizsgálatok elvégzése, a krónikus és invazív betegségek korai felismerése, stb. Mindezt a prevencióra elkülönített költségvetésből valósítanák meg, melynek az egészségügyre szánt éves állami finanszírozás minimum 10 százalékát kellene kitennie. Az ANPS működését, struktúráját, feladatkörét amúgy négy oldalban tárgyalja a tervezet. Ezt követően szűk kétharmad oldal vonatkozik a prevenciós törvény célcsoportjára, pontosabban a román állampolgárokra, akik haszonélvezői és szenvedő alanyai lesznek a prevenciónak.

Haszonélvezők vagy szenvedő alanyok?

A tervezetből ugyanis kiderül: a megelőző szándékú orvosi kivizsgálások és beavatkozások kötelező jellegűvé válnak. Tehát ha valaki elmulasztja elvégezni az előírt szűrőprogramot, vagy nem oltatja be magát, illetve gyermekét, vagy nem veti alá magát a házi- vagy szakorvos által előírt kivizsgálásnak, kezelésnek, akkor a továbbiakban részben vagy egészében fedeznie kell a betegség kezelésével járó költségeket (beleértve kivizsgálást, kórházi ellátást, műtétet, sőt bizonyos esetekben a betegszabadságával járó költségeket is). Bár a pácienseket sújtó büntetés mértéke, formája nem szerepel részletesen a tervezetben, a mellékelt indoklásában a kezdeményező csoport konkrét példával is szolgál a várható alkalmazást illetően. Ezek szerint, ha például egy nőt III. stádiumban lévő mellrákkal diagnosztizálnak, és az illető ezt megelőzően nem vett részt a kötelező szűrésen, akkor a kezelési költségeinek 10-20 százalékát kell megtérítenie. Vagy ha egy magas vérnyomásos páciens elmulasztja az időszakos kivizsgálást és az itt előírandó kezelés betartását, a továbbiakban a kezelési költségeinek akár 50 százalékát is a nyakába varrhatják. Eddig a kezdeményező csoport példái. De a tervezet szövege alapján százával jöhetnek a hajmeresztő példák, amiből bőven meg is említenek a hozzászóló orvosok és páciensek. Többségük úgy véli: a prevenció rendkívül jó és hasznos dolog. Csakhogy Románia, ahol még a sok éves késéssel bevezetett egészségügyi kártyarendszer is sántikál, és ahol a kötelező oltásokból is állandó hiány mutatkozik, nincs még felkészülve egy ilyen törvény bevezetésére. Egy olyan országban, ahol egy sima laborvizsgálatra minimum egy hónapig kell várni, egy komplexebb felszerelést igénylő kivizsgálásra (tomográf, gasztrószkópia, MRN stb.) akár fél évet is – nem igazán lehet reális prevencióról beszélni. Úgyszintén a tervezet ellen szól az a tény, hogy a hazai kórházakban, háziorvosi rendelőkben meglehetősen gyakran fordul elő a valós diagnózis hiányában kiírt gyógyszeres kezelés, amiről jelen esetben a páciensnek joga van eldönteni, hogy bevesz-e vagy sem. Ha például a torokfájós gyermekek esetében kötelezővé válik a háziorvosok által kiírt antibiotikumok beadása, asztmás tüneteknél a hormonalapú kezelés, mert különben bármely komplikáció esetén a szülő fizet, akkor a „prevenció” nem javítja, hanem tovább rombolja majd a hazai egészségügyi statisztikákat.

Józannak tűnő elgondolások is szerepelnek a tervezetben. A dohányosok esetében, például, amennyiben orvosi tanácsadással és akár átmeneti gyógyszeres beavatkozással sem hajlandók letenni a cigarettát, az ennek következtében kialakuló betegségek kezelési költségeit szintén rájuk hárítanák. Úgyszintén a túlsúlyosságból adódó betegségek kezelését. A prevenciós programban ugyanis szerepelne az időszakos ellenőrzés, orvosi és dietetikus tanácsadás, esetleg kezelés. Ezek mellőzése esetén viszont a túlsúlyos pácienseknek saját zsebből is hozzá kellene járulni a szövődmények (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák stb.) kezeléséhez. Persze felvetődik a kérdés, hogy mi van, ha az illető nem tudja kifizetni a cigarettázás, vagy túlsúly miatt fellépő betegségek kezelését. Továbbá jogosan kérdezhetik az érintettek: miért kell nekik kötelező egészségbiztosítást fizetniük, ha „megátalkodott dohányosként” vagy „nagyevőként” saját zsebből kell állniuk az egészségügyi ellátását. Az alkohol-fogyasztókról nem is beszélve!

A tervezet továbbá egyfajta bónuszt ígér azoknak, akik tudatosan, például aktív sportolással járulnak hozzá egészségük megőrzéséhez. Amennyiben ezt klubtagsággal, vagy versenyeken való részvétellel bizonyítani tudják, akár anyagi támogatásra is számíthatnak az egészségmegőrzésüket célzó kiadásokban.

Az ügy tehát összetett, és nem valószínű, hogy a március 1-jéig terjedő határidőig tisztázódnak a jogos kérdések. Az egészségügyi prevenció minden bizonnyal alaposabb átgondolást igényel. A hazai társadalom fura jelenségei, a politikum még furább kezdeményezéseit aláírásgyűjtéssel ellenző www.petitieonline.com honlapon már 2342 aláírás gyűlt a tervezet ellen és 324 hozzászólásban ecsetelik orvosok és páciensek a tervezet lehetetlenségeit.

Ezek összegzéseképp megfogalmazható: a hazai társadalom és egészségügyi rendszer éretlen még egy ilyenfajta törvény bevezetésére, bár az államkasszának kimondottan hasznára válna. De ehhez elsősorban magát az egészségügyi ellátást kellene talpra állítani, és azután várható el az amúgy kötelező egészségügyi biztosítást fizető páciensektől, hogy alávessék magukat a prevenciós előírásoknak.

Egészségünk megőrzésére ettől függetlenül még odafigyelhetünk!