A helyi közösség támogatása és a fejlesztések folytatása a cél

A tőzmiskei (Mișca) közigazgatás Simonyifalva, Vadász és Bélzerind adminisztrációjával is foglalkozik. A négy település közigazgatását irányító magyar polgármester, Haász Tibor az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minden a fennhatósága alá tartozó települést fejlessze, a jövő generációk jólétét szem előtt tartva. 

„Az évek során minden területen végbementek megvalósítások, kezdve az infrastrukturális beruházásoktól az iskolákat érintő projektekig. Amire minden ciklusban igyekeztünk fordítani az az utcaaszfaltozás, ami most a PNDL-programon keresztül történik. Egy másik, szintén aszfaltozási projektet már feltöltöttünk, ez a Simonyifalvát és Seprőst összekötő DC 124-es jelzésű út korszerűsítését érinti. Szeretnénk megvalósítani Vadászon egy új kultúrotthon építését a Nemzeti Beruházási Ügynökségen (CNI) keresztül. A PNRR-n keresztül aláírtam egy térfigyelő rendszer kiépítését célzó projektet, így ez hamarosan megvalósulhat. Az utcákon minden oszlopon modern világítótesteket helyeztünk el, jelenleg LED-es égők biztosítják a közvilágítást. Ezt a kormány nyújtotta támogatásból sikerült megvalósítani, és egy helyi fiatalember volt a kivitelező, aki nagyon jó minőségű égőket vásárolt, amelyek nagyon jó fényt adnak, gazdaságosak, és nagyon jól működnek, eddig semmi gond nem volt velük. Nagyobb beruházás volt, hogy tavaly a község minden temetője köré kerítést építettünk. Az iskolák Európai Uniós forrásokból egy informatikai projekten keresztül interaktív táblákat kaptak és táblagépeket, amely egy nagyobb összegű projekt volt, és ehhez kapcsolódott a pandémia ideje alatt az arcmaszkok és kézfertőtlenítők beszerzésére vonatkozó támogatás is” – mondta Haász Tibor polgármester. 

„A simonyifalvi iskolában a teljes tetőszerkezetet felújították és kicserélték. Új kazánt kaptunk, amely a központi fűtés megfelelő működését szolgálja, új aszfaltburkolatot öntöttek a kézilabdapályán, okostáblák kerültek a tantermekbe, és minden diák táblagépet kapott az iskolai tevékenységek megkönnyítéséhez. A COVID–19 ideje alatt kézfertőtlenítőt, maszkokat és UV-lámpákat kaptunk. Az önkormányzattal közösen pályázunk az osztálytermek bútorzatának kicserélésére, hogy a már nagyon megrongálódottak helyére új kerüljön, illetve a természettudományi labor teljes felszerelésére. Új számítógépek beszerzésére pályáztunk, mert a gépek egy része már nagyon régi, és a tornaterem számára új felszerelési és berendezési tárgyak beszerzésére is. Nagyon szerencsések és hálásak vagyunk azért, hogy a helyi közigazgatás minden évben támogat minket a festési munkálatok költségeinek fedezésében – ez saját forrásainkból nem sikerülne –, és minden évben biztosítják a kellő fűtőanyagot is a téli időszakra” – mondta Péter Dalma, a simonyifalvi iskola igazgatónője. 

„A simonyifalvi óvoda felújítása a Magyar Kormány támogatásával valósult meg, 16 millió forinttal finanszírozták a beruházást, és tényleg csak hálásak lehetünk érte, mert nagyon szépen felújították, amit biztosan a gyerekek is értékelnek. A simonyifalvi iskolában megújult a padlózat, új kazánnal szereltük fel az iskolát, és önerőből megcsináltuk a belső vizesblokkot. A tetőszerkezet minden épületen le lett cserélve, azt a műveletet az iskoláknál kezdtük, és ennek keretében az iskolák hőszigetelését is megcsináltuk. Az iskolák tetőcseréjét önerőből finanszíroztuk, így minden évben egy két iskola tetőszerkezete újult meg, s tavalyra már minden iskola sorra került. Először a tőzmiskeit, aztán a vadászit, a simonyifalvit, majd Bélzerinden a kis iskolát fejeztük be, habár az a diákhiány miatt be fog zárni. A szülők nem akarják oda járatni a gyermekeket, így nincs kivel működtetni, amit én nagyon sajnálok. A jövőben az ottani gyerekek Vadászra járnak majd elemi iskolába, számukra az utazást biztosítjuk, úgyhogy ezen a téren nincs fennakadás. Az iskolabusznak építettünk egy nagyobb garázst is, ahova más gépeinket is be tudjuk vinni” – mondta a polgármester.

„Mi beiratkoztunk egy továbbképzésre, amely során megtanultuk megfelelően használni az elektronikai eszközöket és alkalmazásokat, valamint a tanári kar segítette egymást ezen a területen. Nálunk a legnagyobb hiányosság a gyermeklétszám, amely folyamatosan csökken” – mutat rá a tanügyi helyzet problémáira a simonyifalvi iskola igazgatónője is. – „Sok fiatal visszajött a településre, de sajnos ők sem házasodnak, vagy vállalnak gyermeket. Talán a gazdasági helyzet miatt nem mernek. Az óvodában szerencsére ilyen gondunk nincs. Ettől függetlenül az önkormányzattól minden segítséget megkapunk bármivel is fordulunk hozzájuk, mindig segítenek.”

A gyermeklétszám jelentette gondokról egy édesanyát is kérdeztünk, akinek két gyermeke jár a simonyifalvi iskolába.

„Minden nagyon jó, amit az iskolában és az óvodában felújítottak. Új a tetőszerkezetet kapott mindkét épület, új a padlózat, újak a táblák, a padok, egyszóval minden. A gyerekek táblagépeket kaptak, amelyeket az órákon naponta használnak, például van, hogy meg kell nézzenek egy mesét, vagy oktató jellegű videót, földrajzórán is használják, és a gyerekek már nagyon jól kezelik az eszközöket. Amire talán még szükség volna, hogy az iskola épületét teljesen körbekerítsék, hogy ne tudjanak illetéktelenek bemenni a területre a templom felőli oldalon sem. A gyermekek létszáma nagy hátrányt jelent, ötödik osztályban év elején 9-en voltak, de mostanra csak 7-en maradtak” – mondta az anyuka, aki megerősíti a helyi iskola igazgatónője által elmondottakat, miszerint a szükséges gyermeklétszám miatt a különböző évfolyamok elindítása egyre bizonytalanabb. 

Érdekes módon a gyermeklétszám csökkenése az óvodában még nem jelentkezik, mert az óvodai csoportokban húsz gyermek is van egy csoportban, ám a helyi iskolák padjaiba mégis kevesen ülnek be. Kovács Finta Katalin a vadászi óvónő is elmondta: „Az óvodában jó a gyermeklétszám, nálunk három cigány, egy magyar, Simonyifalván egy óvodai csoport működik. Nulladik osztályba Vadászra tudomásom szerint többen mennek. A bélzerindi szülők gyermekeiket általában Vadászra járatják óvodába, de onnan iskolába már Tőzmiskére adják őket.” Azt is elmondta, hogy bár az óvodába és az elemi iskolába a cigány származású szülők beadják gyermekeiket, azok nem látogatják rendszeresen az oktatási intézményeket, és ha elvégzik is a nyolcadik osztályt, ritkán tanulnak tovább. Ennél fogva hiába a hívogató környezet, kevés a gyermek, aki a helyi iskolába jár.

Az iskolák mellett az egyházak és a helyi közösség támogatása is fontos

„A tetőszerkezetet az egész községben, minden középületen lecseréltük. Miután az iskolákat befejeztük, a kultúrházak tetőszerkezetét kezdtük lecserélni, így a tőzmiskei, a vadászi, a simonyifalvi és a bélzerindi kultúrotthon tetőszerkezete is megújult. Vadászon egy új kultúrotthont is fogunk építeni, mert bár a magyarságot kiszolgálja kis létszámuk miatt, az ottani cigányság számára már kevés a hely. Az egyházakat minden évben támogatjuk. A költségvetésben minden évben 150 ezer lejt szoktunk erre a célra fordítani, amiből úgy 30 ezer lej jut minden egyháznak, főleg a nagyobbaknak, az ortodox, a református és a katolikus egyháznak, de már a kisebb gyülekezetek is támogatást kérnek, őket kisebb összegekkel ugyan, de szintén támogatjuk.”

A helyi közösség építése és megőrzése szempontjából fontos a tőzmiskei és a simonyifalvi kultúrotthon felújítása. A simonyifalvi kultúrotthon felújítására az RMDSZ segített forrásokat szerezni, a tőzmiskei kultúrotthon felújítására pedig a megyei tanács biztosít forrásokat. A simonyifalvi kultúrotthon esetében egy szép kerítést is szeretnének építeni, hogy az 50 év múlva is álljon. Az épületek közösségi rendezvényeknek, lakodalmaknak, gyermek-előadásoknak és más rendezvények számára nyújtanak otthont. 

Az iskolák további fejlesztésekre számíthatnak 

A Helyreállítási és Rugalmassági Programon (PNRR) keresztül a helyi önkormányzat vállalta a simonyifalvi iskolában egy laboratórium létrehozásához szükséges pályázat lebonyolítását, és az erre irányuló pályázat benyújtását. 

„A szükséges tervezetet bevittem a tanfelügyelőségre, ahol jóváhagyták a terveket, és elindítják a pályázatot” – tájékoztat a beruházás állapotáról a polgármester. 

Az iskolák mellett az óvodák felújítására is szükség van. A tőzmiskei óvoda téglából készült épületének felújítására idén kerül sor, erre már az önkormányzat ajánlatot is kapott a kivitelezőtől. 

„Felvettem a kapcsolatot egy aradi céggel, amelyik szigeteléssel foglalkozik, lényegében átvágják a falat, és fémlemezeket tesznek a falba. Kaptam egy árajánlatot, amiben az áll, hogy ameddig az épület áll, addig garancia alatt lesz, ami elég jól hangzik. Ugyanez a cég az ortodox templomban is dolgozott már, s az ottani minőségi munkának tűnik, s mivel az óvoda is egy nagyon jó állapotban lévő régi épület, csak a szigetelés hiánya okoz gondot, azt ez a vállalat kiküszöbölheti. Erre a megyei tanácstól kaptunk pénzt” – magyarázta Haász Tibor. 

A helyi önkormányzat a sportberuházásokat is megvalósított. Simonyifalván a futballpálya korszerűsödött, ami a COVID–19 idején valósult meg, de mire felavathatták volna a vírus miatt nem volt rá lehetőség, ma már a helyi csapat egy új és modern pályán rúghatja a labdát.

„A pálya egy kerítéssel lett elkerítve, egy 90 személyes tribün épült a pálya oldalán, amely alatt tárolókat alakítottak ki a pálya karbantartásához és festéséhez szükséges kellékek számára. Ezenkívül van egy 2008-ban készült sportcsarnokunk, amit kifestettünk. A sportcsarnokban végeztünk apró javításokat, ha kellett, de a festés az állandó használat miatt ráfért. A sportcsarnokban a világítótesteket gazdaságos LED-es égőkre cseréltük, amire azért volt szükség, mert nagy volt a fogyasztásuk, a mostaniak kisebb fogyasztásúak és jobb fényt is adnak” – magyarázta a polgármester. 

Az áremelkedések ellenére a beruházások megvalósultak

„Minden magyar temetőben járólapos járdákat építettünk ki, kápolnákat, Vadászon kettőt is, mert a magyarok meg a cigányok nem akartak egy helyre temetkezni, úgyhogy van a magyaroknak is, a cigányoknak is” – sorolta a polgármester. 

A munkálatoknak egy része már az áremelkedések ideje alatt valósult meg, amikor az építőanyagárak és a munkadíjak is emelkedtek, de a helyi önkormányzat a saját bevételeiből, a megyei tanácstól és az RMDSZ kiharcolta támogatásokból kigazdálkodta a szükséges forrásokat. 

„Mindig arra figyeltem, hogy első legyen a működtetés (energiaszámlák kifizetése stb.), a munkatársak fizetése és a lehetőségeinkhez mérten a rendelkezésre álló forrásokat fejlesztésekre fordítottam. Ebből eddig még gondunk nem volt” – folytatta a polgármester. 

„Ha elfogy az erőnk Bukarestben, helyileg sem lesz erőnk fejleszteni”

„Tőzmiskén, Vadászon és Simonyifalván az ivóvízhálózat kialakítását 2008-ban kezdtük, akkor elnyerte a pályázatot egy temesvári cég, kb. 95%-ban megcsinálta, majd fizetésképtelenné vált, az óta nem tudjuk befejezni, ami még hátravan. Bélzerinden az ivóvízhálózat működik. A kutak 120 méter mélyről nyerik az ivóvizet” – mondta a polgármester.

Az áremelkedések pluszmunkával látják el a helyi önkormányzatot, mivel minden PNRR-be benyújtott útkorszerűsítési pályázat költségvetését újra kellett számítani a változó árak miatt. 

„Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete mindig segíti a munkánkat, és bármivel hozzájuk fordulhatunk. Mi helyileg azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy az iskoláinkat és a templomainkat tudjuk támogatni és fejleszteni. Míg itt vagyok, szeretném a vadászi református templomot és a simonyifalvi katolikus templomot kicsit felújítani. Én most is azt mondom, ahogy máskor is mondtam már, hogy az RMDSZ az a szervezet, amely az erdélyi magyarságot össze tudja tartani. Vannak kisebb pártok, amelyeknek politikailag az RMDSZ mellé kéne állniuk, hogy próbáljon meg egységet felmutatni a magyarság, mert ha kis ambíciókkal megyünk, könnyen szét lehet szórni a magyarságot, és nem marad erőnk. Ha elfogy az erőnk Bukarestben, helyileg sem lesz erőnk fejleszteni a kisebb magyar közösségeket” – zárta a beszélgetést a polgármester.